Négy magyar arany Pesaróban

-ÖTTUSA- A magyar válogatott kitűnően szerepelt az olimpia előtti világbajnokságon, a megszerezhető hat aranyéremből négyet versenyzőink nyertek. A férfi és női váltó elsősége után az egyéni versenyben Vörös Zsuzsa kitűnő teljesítménnyel győzött, és szerzett olimpiai kvótát. Simóka Bea a 10., Füri Csilla a 14. helyen végzett a fináléban. A magyar női hármas bronzérmes lett. A férfi döntőben ugyan nem öttusázóink lettek a főszereplők, a Balogh Gábor, Horváth Viktor, Kállai Ákos együttesünk így is fölényesen nyerte a csapatversenyt.

Nem lehettek ennyire elégedettek a házigazdák, mert a világ élmezőnyébe tartozó olasz öttusázók még a dobogó közelébe sem kerültek. Így aztán szégyenszemre még a Pesaro nevű városi napilapban is csak egyszer került a címlapra a világbajnokság, amikor kedden Albert herceg azt megtekintette. Sőt, hétvégén a városi szépségkirálynő-választás is megelőzte, pedig a mezőny ott nem volt nemzetközi szintű.
A világbajnokság utolsó napján dőlt el, hogy ki az öttusakirály. Az egyéni döntőben négy magyar is indulhatott, s mivel a 32 részt vevő ország közül csak Magyarországnak volt a fináléban teljes, háromfős csapata, ezért az új szabály szerint, ha lovaglásban mind a három csapattag célba ér, akkor elméletben más együttes nem előzhet.
A lövészet jól sikerült, az egyéni induló Fülep 186 körrel 3. lett, a csapattag Balogh 183, Kállai és Horváth 180 körös lövészetével megmaradt az esély az éremszerzésre.
– Higgy magadban! Bátrabban vívj! – bíztatta Kulcsár Győző tanítványát, Baloghot, aki nagyon változatosan szerepelt a páston, meglepően sokszor veszített. A remélt fordulat ezúttal nem következett be, világbajnokunk mérlege 16 győzelem és 15 vereség lett, ami csak 832 pontot ért. Társai még nála is gyengébben vívtak: Kállai 804, Horváth 776, Fülep 748, s így egyéniben öttusázóink elég távol kerültek a dobogótól. Az úszásban Balogh a középmezőnyben végzett, így három tusa után a 11. helyen várhatta a lovaglást. A szombaton a nőkkel remeklő lovak a húsz centiméterrel magasabb akadályok fölött már nem villogtak. Horváth lova például a hármasugrás B és C elemét is lehúzta, s csak 1052 ponttal ért célba. Fülep is megkönnyebbült, amikor 1016 ponttal befejezte a versenyt. Balogh Tea nevű lova sem egy ötórai mulatság volt, a Honvéd versenyzője viszont határozott lovaglással, két verőhibával megúszta. Kállai lova az első fordulóban megsérült, a tartalék négylábúval pedig annak is örülhetett, hogy célba ért. Ez viszont azt jelentette, hogy a befejező futás előtt csapatunk már behozhatatlan előnyre tett szert. Balogh a 11.-ről fellovagolt a 7. helyre.
– Ugyan, messzi vagyok az olimpiai kvótaszerzéstől, de azért megpróbálom – ígérte Balogh, majd elment az árnyékba pihenni.
Az izgalmas futam méltó befejezése volt a hatnapos világbajnokságnak. A német Eric Walter a harmadik helyről indulva aranyérmet nyert. Balogh a hatodik helyen zárt, Fülep a 15., Horváth a 16., Kállai a 27. helyen ért célba.
Búcsúzóul, a gyönyörű tengerparti tájon negyedszer is eljátszották a magyar Himnuszt a Balogh, Horváth, Kállai hármas tiszteletére, csapatunk 16 052 ponttal győzött Németország (15 340) és Csehország (15 260) előtt.
*
Fordítva rakták fel a rendezők a magyar zászlót a tengerparton lévő lovasstadionban, amit a csapatvezetés kérésére még az első napon kijavítottak, azóta pedig a forró nyárban is kitartó olasz nézők már megtanulhatták nemzeti színeink sorrendjét. Szombaton este harmadszor húzták fel az árbocra a magyar zászlót, és játszották el a himnuszt Vörös Zsuzsa tiszteletére, aki éppen harmadik világbajnoki aranyérmét vehette át itt, Pesaróban. Három évvel ezelőtt váltóban lett első, ezúttal stafétában, majd pedig fantasztikus csatában megnyerte az egyéni versenyt is.
Az Alba Volán 26 éves öttusázónője 180 kört lőtt, vívásban hihetetlen küzdelemmel 860 pontot ért el, úszásban egyéni csúccsal lett második (2:10,87), és összetettben átvette a vezetést. Vörös és az élen álló magyar csapat bánatára a jól felkészített olasz lovaknak köszönhetően ez a tusa nem döntött (24-en értek el 1100 ponton felüli eredményt), ezért az éremcsata a befejező futásra maradt, amelyben Vörös és Simóka Bea négy másodperces hátránnyal indult az orosz Velicskó és az angol Allenby után. Hatalmas volt a feszültség a lelátón, mert Vörös Zsuzsa feladatát a rekkenő hőség is nehezítette. Egyedül Balogh Gábor jelentette ki biztosan: „Nem kell izgulni, Zsuzsa győzni fog!” Világbajnokunknak igaza lett, a székesfehérvári öttusázónő 1999 után másodszor is egyéniben világbajnoki aranyérmes lett. A 3x1000 méteres versenyen Vörös az első körben utolérte riválisait, s nagyon taktikusan futva nem hagyta elhúzni őket. Sőt, a második körben leszakították a veszélyes Allenbyt. Az utolsó 400 méteren, amikor a versenyzők az aszfaltos útról a homokos tengerpartra fordultak, Vörös Zsuzsa iramot váltott, elhúzott Velicskótól, s a végén még arra is volt ideje és energiája, hogy már a célban ünnepelje győzelmét, amellyel olimpiai kvóta is jár.
Simóka Bea is hősiesen küzdött, de csodára nem volt képes, így tizedikként ért célba. A gyengén lövő és vívó Füri Csilla a csapatért küzdött. A befejező tusában sokkal jobb angolok nyerték a csapatversenyt az orosz együttes előtt, míg a magyar trió bronzérmes lett.
– Gondolom a két arany- és egy bronzérmet nem kell megmagyaráznom – mondta elégedetten Kulcsár Antal szövetségi kapitány. – Vörös Zsuzsa négytusában hibátlan teljesítményt nyújtott, a futásban pedig rendkívülit, így teljesen megérdemelten lett világbajnok. Simóka Bea a technikai számokban jól szerepelt, de ezúttal nem szerzett annyi előnyt, hogy a közepes futását kiegyenlítse. Füri Csilla az idén sokat lépett előre, de itt a világbajnokságon egyéniben a vívása nem sikerült. Persze, ne legyünk teljesen elégedetlenek, a három érem és az egy olimpiai kvóta szerintem kitűnő teljesítmény.
*
Önkritikus nők.
Vörös Zsuzsa: „Sajnos a lövészetben a második sorozatban egy hatos is becsúszott, így a száznyolcvan körrel elégedett lehettem. A vívásban hullámzó teljesítményt nyújtottam, a negyvenfokos melegben a végére elfáradtam. Szerencsére ez nem érződött az úszáson, amelyen egyéni rekordot értem el. Elég nehéz lovat sorsoltam, ezért örültem, hogy két verőhibával megúsztam a pályát. A futásban nem az éremszerzés, hanem a győzelem volt a célom. A taktikám bevált, fokozatosan értem utol riválisaimat, a homokos részen pedig elhúztam. Most rövid pihenő következik, majd készülök az augusztus végi Eb-re.” Simóka Bea: „Ugyan egy arannyal és egy bronzéremmel mehetek haza, ennek ellenére bánatos vagyok. Az idén nagyon mélyről indultam, de a vb-re sikerült formába kerülnöm. A lövészetben az utolsó sorozatban viszont három hetest lőttem, a vívásban is pontokat vesztettem. Ráadásul a jó lovak a bénákat is végigvitték a pályán, ezért az érem és a kvótaszerzés nem sikerült.” Füri Csilla: „A százhatvanegy körös lövészetem még nem lett volna tragédia, ha utána jobban vívok, de kicsivel mindig lemaradtam. A sok kicsinek viszont kétszáz pont mínusz lett a vége. Ezután már csak a csapatért küzdöttem, nehogy miattam lemaradjon a dobogóról.”