A szerencsében nem bízhatunk

K É Z I L A B D A Nincs irigylésre méltó helyzetben az olimpiai ezüstérmes női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Mocsai Lajos, mert a decemberi világbajnokságon roppant nehéz csoportba került csapata, ráadásul Horvátországból csupán a legjobb öt együttes jut el az olimpiára. A válogatott keret hétfő óta Budapesten készül, s csütörtökön Norvégiába utazik egy rangos tornára.

Egy hónapig készülhet a válogatott a világbajnokságra, ám meglepő módon már három nap edzés után felkészülési tornára utazik. Nem korai ez?
– Rendkívül feszes a program, az első két hétben két tornán mérjük fel a csapatot, illetve igyekszünk bizonyos részfeladatokat megoldani – mondja Mocsai Lajos. – Ezt követően a második két hétben itthon készülünk, amely közben a káposztásmegyeri új AstraZeneca-csarnokban mi is rendezünk egy tornát. Az utolsó héten Hévízen már a ráhangolódás, az összecsiszolódás a feladat.
– Norvégiában a hazai együttes mellett Dánia és Oroszország lesz az ellenfél, majd következik a francia túra, ahol a házigazdákon kívül ismét a dánokkal és az oroszokkal játszanak. Nem tart attól, hogy esetleg sorozatban vereséget szenved a csapat, és a játékosok elvesztik az önbizalmukat?
– Nem tartok tőle, bár biztos lesznek vereségek, de ezúttal nem elsősorban az eredmények számítanak, hanem hogy bizonyos feladatokat támadásban és védekezésben egyaránt meg tudjunk oldani. Egy világbajnokságra a világ legjobbjai ellen játszva kell felkészülni, s örülni kell, hogy a magyar válogatottat elismerik, és meghívják ezekre a tornákra. Az önbizalmat pedig nem itt kell megszerezni, hanem az utolsó hazai tornán, ahol a franciák, a spanyolok és a csehek lesznek az ellenfelek. Egyik sem lebecsülhető együttes, de akkor már jobban felmérhető, hol is tartunk a felkészülésben. Nekünk nem volt módunk arra, hogy úgy készüljünk, mint a dánok és a norvégok, akik az ősszel minden hónapban egy hetet gyakoroltak.
– A keret összeállításánál néhány furcsaság tapasztalható. Négy balátlövő kapott meghívást, s csak két jobbátlövő, így hiányzik az ezen a poszton is bevethető győri tehetség, Mörtel Renáta. Mi ennek az oka?
– Mörtel Renátára hosszabb távon feltétlenül számítok, hiszen rendkívül tehetséges, de még nem elég rutinos, ami egy világversenyen döntő lehet. Ráadásul ő is jobbkezes. A négy balátlövő közül kettőre a védekezésben is kulcsszerep vár, ez magyarázza a látszólagos aránytalanságot.
– Három kapust hívott meg, mindhárman utaznak a vb-re, vagy később választ közülük kettőt?
– A védekezésünk továbbra sem olyan stabil, mint régebben volt, ezért mindhárom kapusra számítok. Valamennyien kitűnő formában védtek az ősszel, ugyanakkor a legutóbbi világversenyeken sem Pálinger, sem Sugár nem nyújtott egyenletes formát. Sirina bevetésével kiegyensúlyozottabbá válhat a kapusteljesítmény, amire nagy szükségünk lesz, hiszen a célunk egyértelmű: ki kell harcolni az olimpiai szereplés jogát.
– Nem lesz könnyű, mert a miénk a legerősebb csoport, a magyar mellett a dán, a német, a szlovén és a kínai csapat harcol a három továbbjutó helyért. Elképzelhetőnek tartja, hogy már az első körben kiesik az együttes?
– Benne van a pakliban, hiszen a dánok a favoritok, a kínaiak az Ázsia-bajnokságon legyőzték a dél-koreaiakat, a szlovének a Bajnokok Ligája-győztes Ljubljanára építik a válogatottat, s honosítottak néhány sztárt is, míg a németek minden idősebb játékost mozgósítottak, s nemrég döntetlent játszottak a dánokkal. Egyedül az elefántcsontpartiak lógnak ki a sorból, de az öt csapatból bármelyik három továbbjuthat. Nem véletlen, hogy egyetlen ellenfelünk sem irigyel bennünket a sorsolásért.
– Akkor ideje, hogy szerencséje legyen a csapatnak?
– A szerencsére szoktam a legkevesebbet bízni, inkább a játékosaimban hiszek.