Nyolc évvel ezelőtt még parázs vitában született meg a sporttörvény, amelyet 2001-ben módosítottak. Az újabb kormányváltás után a magyar sport gazdasági csődjének felszámolása helyett ismét a törvénymódosítás lett az egyik legfontosabb teendő, előkészítése során olyan sok javaslat született, hogy új törvényt kell alkotni. Az elhúzódó szervezésre és a lassú végrehajtásra jellemző, hogy az új törvény előkészítését még Jánosi György miniszter és Köpf Károly államtitkár-helyettes kezdte meg, ők viszont már nem dolgoznak a minisztériumban.
– A cél az volt, hogy egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb törvény szülessen – magyarázza Köpf Károly. – A meglévő jogszabályt ki kellett gyomlálni, a bele nem illő rendelkezéseket meg kellett szüntetni. Az új tervezet már megfelel az Európai Unió elvárásának. Lényeges változtatás, hogy megszűnik a többcsatornás állami támogatás nehezen átlátható rendszere, ezért alakul majd meg a magyar sport csúcsszervezete, a nemzeti sporttanács, amely nem tanácsadó, hanem döntéshozó, stratégiát kidolgozó, az állami támogatás elosztását meghatározó testület.
A tervezet szerint nemzeti a sporttanácsnak tagja lesz öt (belügy-, oktatás-, pénzügy-, egészségügyi és sport-) minisztérium delegáltja, továbbá a sport köztestületei, a területi önkormányzatok, a szponzorok és a nemzet sportolói által választott képviselők. A sporttanács elnökét a köztársasági elnök öt évre nevezi ki, az alelnök a mindenkori sportminiszter lesz.
Még meg sem alakult a tanács, máris jön a jogos kritika: a rendszerváltozás óta sorra alakulnak az új országos sportköztestületek, amelyek fenntartása egyre több pénzbe kerül. A szakemberek nem értik, hogy amíg a hatvanas, hetvenes években a nagyobb létszámú és sikeresebb magyar sportot egyetlen állami hivatal irányította, az eltelt tíz évben a Magyar Olimpiai Bizottság mellett megalakult a Nemzeti Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Szövetsége és a Nemzeti Szabadidősport-szövetség.
Kovács Tamás, a Magyar Vívószövetség főtitkára szerint – aki tagja a Nemzeti Sportszövetségnek – az utóbbi években megalakuló testületek működtetése egyre több pénzbe kerül, és az élsporttól vonják el az anyagiakat. Létezésükkel a magyar sport szervezettsége, eredményessége viszont nem nőtt.
– A nálunk fejlettebb és gazdagabb országokban már rájöttek arra, hogy nem a bürokráciát kell növelni, az elnökök és a titkárok számát gyarapítani, hanem a sportvezetést kell hatékonyabbá tenni – magyarázza Kovács Tamás. – Szerintem ha a sporttárca vezetői nem tudnak önállóan, felelősségteljesen dönteni, akkor a nemzeti sporttanács helyett egy tanácsadó testületet kellene létrehozni. Az egyre súlyosabb gazdasági gondokkal küszködő magyar sportnak nem újabb csúcsszervezetre, hanem több támogatásra lenne szüksége.
Martin György, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, a Nemzeti Sportszövetség alelnöke kettős szerepben értékeli a készülő sporttörvényt.
– Először is szeretném leszögezni, hogy a törvény önmagában nem old meg semmit, csak lehetőséget teremthet a magyar sport hatásosabb működésére. A tervezet előnye, hogy egyszerűbb, világosabb viszonyokat teremthet. Pozitívum például, hogy a fegyelmi ügyek tárgyalását meggyorsítja, így nem fordulhat elő, hogy az új bajnoki idény kezdetekor még arról vitatkozzunk, hogy ki adta az első pofont az előző bajnokság döntőjében. Kedvezőtlenül érintheti ugyanakkor az egyesületeket, hogy a jövőben a profi sportolókkal nem köthetnek vállalkozási szerződést. Tudomásom szerint erre a változtatásra az uniós elvárás miatt van szükség. Ha viszont a klubok nem kapnak anyagi segítséget, az a magyar élsport halálát jelentheti. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy egyre több pénzbe kerül az újabb szervezetek fenntartása. Szerintem az olimpiai bizottságnak az olimpiai sportágakat kellene felügyelnie, minden más feladatot – a fogyatékosok sportjától kezdve a nem olimpiai sportágakig – a Nemzeti Sportszövetségnek kellene irányítania.
Schmitt Pál, a MOB elnöke az új sporttörvénytervezettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a 108 éves Magyar Olimpiai Bizottságnak múltjának megfelelő, megbecsült szerepet biztosít az új sporttörvény. Mindezek ellenére az utóbbi időszakban érzékelhető egy olyan törekvés, hogy a MOB szerepét megpróbálják csökkenteni.
Köpf Károly, aki a sportminisztériumból végül visszakerült a Magyar Olimpiai Bizottsághoz – ismét sportigazgató lett –, úgy véli, a nemzeti sporttanács létrehozása nem csökkenti majd a MOB szerepét, feladatát. Az új törvény továbbra is rá bízza az olimpiai mozgalom irányítását, a felkészülésre, a részvételre szánt állami támogatás elosztását, felhasználását.
Valószínűleg vitákat vált majd ki A nemzet sportolója cím odaítélése, amely félmillió forintos havi életjáradékkal jár. A magyar sportnak ugyanis sok kiemelkedő, sikeres sportolója volt és van, közülük rendkívül nehéz egytucatnyit kiválasztani. Az elképzelés szerint a nemzet sportolóit egy testület választja meg, utána viszont már a tizenkét fős tagság határozhat az újabb kiválasztottakról.
Kovács Tamás szerint A nemzet sportolója cím megalapítása jó ötlet, amelynek lesznek nyertesei és sértődött vesztesei, de ez jelenleg sokadik kérdés a sportéletünkben. Mert amikor az ország legsikeresebb egyesületei, szakosztályai létüket fenyegető anyagi gondokkal küzdenek, akkor fontosabb feladat az értékek mentése, a jövő építése.
Nyolc évtized alatt egyetlen, az előző nyolc év alatt viszont már a harmadik sporttörvény születhet meg. A törvényalkotók jó szándékát nem vitatva, sőt elismerve, az eredmény elkeserítő: a magyar sport minden tekintetben – a versenyzők számában és minőségében egyaránt – visszaesett.
Persze erről nem a paragrafusok tehetnek.
Ukrajna
Seremet Sándor: Jermak és Zelenszkij között jelentős az összhang
