Európai klasszisokat „csempésznek” Brazíliába

Pólósaink a közeljövőben egy váratlanul erős ellenféllel is találkoznak: a sztárokat importáló brazilokkal.

Ch. Gáll András
2014. 11. 18. 14:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2002-ben útjára indított Világliga jelentősége, rangja a közelmúltban két okból is emelkedett: az egyik, hogy a győzelemmel ötkarikás kvalifikáció is jár, a másik, hogy tavaly óta nyolccsapatos szuperdöntőt rendeznek, amelyen idén a férfiaknál 345 ezer dollár – mintegy 85 millió forint – pénzdíjat osztanak szét. A 2015-ös végjátékot június 23–28. között az olaszországi Bergamóban rendezik majd, a házigazda mellett három további európai és négy, a többi földrészről érkező válogatott részvételével. Ennek megfelelően kontinensünk selejtezői három csoportban zajlanak, és ezúttal igazán nem panaszkodhatunk a sorsolásra, a mieink ugyanis Szlovákia, Románia és Görögország mellett az A jelű négyesben játszanak, míg a B-ben Szerbia, Spanyolország, Oroszország és Németország, a C-ben pedig a versenyen kívül induló Olaszország mellett Montenegró, Horvátország, Törökország és Franciaország.

Együttesünk kedd este, Debrecenben Szlovákia ellen nyitja a sorozatot. Benedek Tibor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya igyekszik egyszerre építeni jelent és jövőt, utóbbi szellemében avat két újoncot, Német Tonit és Manhercz Krisztiánt, erre a törekvésre rímel a szövetség honlapjának adott nyilatkozata is: „A játékosok, amikor bejönnek a válogatottba, már tudják, teljesíteni kell, amire kevés idejük van. Természetesen másoknak is lehetőséget adok majd a későbbiekben, de mint mondtam, kevés idő van a bizonyításra. Ez a Világliga-sorozat már olimpiai kvalifikációt ér, óriási a tét, sok mindenre kell figyelni. Azt a komolyságot és határozottságot várom a játékosoktól, amelyet a bajnokságban látok tőlük. Ha ez így lesz, és ezt beviszik a válogatottba, akkor hónapról hónapra erősebbek leszünk, így májusra már nagyon erős keretünk lehet.”

Nálunk is gyorsabb ütemben erősít azonban egy korábban lesajnált pólós náció, a brazil. Mondhatni, rohamléptekkel, mert az idő szűke mellett Ratko Rudic hajtja őket. A világvándor tréner eddig négy nemzeti válogatottat dirigált, és négy olimpiai bajnoki címet nyert velük: az egykori Jugoszláviával 1984-ben és 1988-ban, Olaszországgal 1992-ben, Horvátországgal pedig 2012-ben, csupán az Egyesült Államokból távozott üres kézzel. (Bár onnan sem üres zsebbel.) Most pedig a brazilokat irányítja, és mint mondja, számára is különleges helyzet, hogy az olimpia házigazdáját készítheti fel. Némi külső asszisztenciával, hiszen januári kinevezése óta végigjárta-végigtelefonálta edzői pályája egykori állomásait, és ennek eredményeként a szerb kapus, Szlobodan Soro és az olasz klasszis, Felipe Perrone már a brazil keret tagja, sőt híreink szerint oda tart a jelen legjobb Európán kívüli pólósa, az amerikai Tony Azevedo is, aki ráadásul Brazíliában született.

Ez pedig, gyanítjuk, még nem a pólós import vége. Az eredményeket már a Világliga jövő júniusi döntőjében lemérhetjük, hisz a nyolcas fináléban négy Európán kívüli gárdának jut hely, és az eddigi biztos kettő, az Egyesült Államok és Ausztrália mellé mostantól bátran hozzászámíthatjuk Brazíliát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.