A sportvezető a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelent interjúban forradalminak nevezte a változást, s kijelentette: ha a NOB december 9-én Monacóban sorra kerülő kongresszusán elfogadják az Agenda 2020 tervezetet, akkor az valós felkérést jelent a két-hárommilliós nagyvárosoknak arra, hogy gondolkodjanak el komolyan az olimpiai pályázatról.
„A változás lényege, hogy az olimpiarendezés ne elitek kiváltsága legyen, ne csupán a leggazdagabb és legnagyobb városok szűk elitklubja, hanem a közepes méretű nagyvárosok is rendezhessenek olimpiát” – mondta Borkai Zsolt, hozzátéve: a tervezet értelmében eljön az „emberléptékű, fenntartható, megengedhető olimpiák ideje”.
Hangsúlyozta azt is, hogy az elképzelések között szerepel versenyeknek, illetve teljes sportágaknak a házigazdavároson, kivételes esetben az adott országon kívüli megrendezése. Hozzátette: a NOB a jövőben segítséget akar nyújtani a pályázó városoknak a költségeik csökkentése érdekében. A MOB elnöke szerint a reformok elfogadásával Afrikába – ahol eddig még nem volt – is eljuthat az olimpia, s már nem az lesz a kérdés, hogy lesznek-e azon a kontinensen ötkarikás játékok, hanem az, hogy mikor és hol.
Borkai Zsolt azt mondta, a XXI. században – a „gazdaságos, megtérülő” ötkarikás események korszakában – biztosan megrendezik az első közép-európai olimpiát. A NOB reformelképzelései történelmi esélyt jelentenek a Budapest méretű városoknak, és a Magyarország méretű országoknak, különös tekintettel arra, hogy az Agenda 2020-ban foglaltak megengedik több ország közös rendezését is.
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke szerint kétségtelenül nagyobbak az esélyek Közép-Európa, így Budapest számára is – egy olimpiai pályázatot, illetve rendezést illetően – az Agenda 2020 reformprogram megvalósulása esetén.
A MÚSZ elnöke az MTI-nek vasárnap azt mondta, a kérdés az, hogy mekkorák voltak eddig az esélyek, és mekkorák most, ugyanakkor úgy véli, a NOB új koncepciója, amely a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb olimpiákat támogatja, „felcsillantja a reményt”.
Gyárfás Tamás kiemelte, „országpromócióra” szükség van, s ha ez tudatosan, az egyik legnagyobb sikerágazatra, a sportra összpontosul, akkor azon a szövetségek és a sportemberek csak nyerhetnek. Szerinte a stadionoknak, uszodáknak, meghatározó létesítményeknek fel kell épülniük, vagy legalább a „visszafordíthatatlan folyamatoknak” el kell kezdődniük, mert egy világváros – olimpiai rendezéstől függetlenül – nem létezhet nélkülük.
A 2021-es budapesti vizes-világbajnokság szervezőbizottságának elnöke azt mondta, a hét év múlva sorra kerülő esemény „egyfajta próbababa”, de nevezheti akár „csalinak” is az olimpiarendezést illetően. Gyárfás Tamás hozzátette, a 2021-es vb uszodaterveinek különböző változatait folyamatosan követi. Mint megjegyezte, van „igazán kecsegtető”, de „igencsak leegyszerűsített” is, ugyanakkor szerinte ha Magyarország bármikor is olimpiát akar rendezni, „nem lenne ésszerű” a szerényebb megoldás mellett dönteni.
Gyárfás Tamás úgy véli, egy olimpiai pályázat már önmagában is hozzájárul az ország és a főváros fejlődéséhez, ha sikerrel jár, hosszabb távon „kényszerpályára” állítja az országot. „Egy ilyen pályázat kötelezettségekkel jár, a tervek többé nem maradhatnak tervek, maradéktalanul meg kell őket valósítani, és nincs visszaút” – jelentette ki, hozzátéve: ha közös az akarat, akkor az erőket mozgósít, munkahelyeket teremt és befektetőket vonz.
