Habsburg a volánnál: őfelsége és a királykategória

Történelmi család sarja a Toyota vezetőülésében.

Azt azért élőben szívesen meghallgattuk volna, amikor az új-zélandi Christchurch autós versenypályáján, a Ruapuna Parkban a műsorközlő a dobogóra szólítja az érmeseket: „ harmadik helyezett Habsburg Ferdinánd!” És vajon melyik ország képviseletében? Ausztriáéban? Magyarországéban? Horvátországéban? Ezt is megtudjuk az utolsó magyar király és osztrák császár, IV. (I.) Károly dédunokájával készült interjúból.

A 2012-ben 99 éves korában elhunyt Habsburg Ottó unokája, Károly fia még csak 17 éves, de már rutinos autóversenyző. És mivel Ottó elsőszülött fiának az elsőszülöttje, ő a legitim trónörökös. Magyarországon mindenképpen, bár Ausztriában nem, mert Ottó 1961-ben – annak érdekében, hogy hazatérhessen szülőhazájába – lemondott trónigényéről. (Máskülönben nem kapott volna beutazási engedélyt.) Szóval, amennyiben hazánkban valami csoda folytán alakulna legitimista párt, annak uralkodójelöltje csakis az ifjú Ferdinánd lehetne.

Az a Ferdinánd, aki ezen a hétvégén Új-Zélandon versenyzett a Toyota Racing sorozatban, és egy hete egy harmadik és egy hatodik helyezést szerzett. Ott értük el a trónörököst, amikor nálunk reggel nyolc volt, akkor odaát 20 óra

– Jó reggelt, felség, látom, a legutóbbi edzésen csak tizennegyedik lett
– Hű, ez egy kicsit kemény kezdés volt! Különben jó estét.

– Már elnézést az ostoba kérdésért, de szólította már önt valaki felségnek?
– Nem is kevesen, és ez cseppet sem ostoba kérdés. Amikor az emberek így szólítanak, nekem ez nagyon sokat jelent, nem is a személyem miatt, hanem mert azt mutatja, hogy az emberek mennyire tisztelik és elismerik a családunkat.

– Még mindig csak 17 éves, szinte gyerek. Mikor szembesült először azzal, hogy történelmi név viselője?
– Fokozatosan ébredtem rá. Édesapám kisgyermekkoromtól kezdve ismertetett meg családunk történetével, azzal, hogy kik is a Habsburgok, kik is vagyunk.

– Olvastam, hogy a zágrábi székesegyházban keresztelték meg, s a második keresztneve Zvonimir. Hogyan határozná meg önmagát? Osztrák? Horvát? Közép-európai? Netán magyar? Hiszen van magyar útlevele is.
– Nos, mindig is Ausztriában éltem, tehát Ausztriának meghatározó a szerepe az identitásomban. A családunk azonban óriási, élnek rokonaim szerte a világban, Európán kívül is, tehát úgy határoznám meg magam, hogy nemzetközi autóversenyző vagyok.

– Remek! Ugyanakkor az is tény, hogy sokáig egy magyar klub, a Kálmán Motorsport versenyzője volt.
– Valóban, a Kálmán Motorsport része volt a mi kartcsapatunknak, a Speedworld Academynek, ők biztosították a mechanikát, az anyagokat és a szállítást. Mindez roppant fontos volt, és ráadásul sokáig még magyar is volt a szerelőm. Hálás is vagyok a Kálmán Motorsportnak a rengeteg és szakszerű segítségért. Sok mindenre ők tanítottak meg az autóversenyzés tudományából.

– Mennyire elégedett a mostani eredményeivel?
– Úgy érzem, sok tekintetben túl is tettem a saját várakozásaimon. Ez nem azt jelenti, hogy elégedett lennék, ennél is jobban szeretnék menni, de az a tény, hogy az idei első hétvégémen mindjárt a dobogóra állhattam, boldoggá tesz.

– Felség, ön még csak júniusban lesz 18 éves, hogyan látja a jövőjét az autóversenyzésben?
– Sikeres autóversenyzőnek képzelem el magam, és nem akárhol, hanem a Forma–1-ben. A Toyota-versenysorozatot csak egy állomásnak tekintem a pályafutásomban. A következő lépcsőfok a Formula Renault 2.0 lesz Európában, már az idén. Ez egy nívósabb sorozat. Az a célom, és ezt nem is titkolom, hogy a legsikeresebb Forma–1-es pilóta legyek.

– Nem aprózza el, az biztos. Egyébként milyen gyakran látogat el Magyarországra, mikor jön el hozzánk legközelebb?
– A múltban családi okokból sokszor látogattam Magyarországra, anyai ágon idevalósi vagyok, pontosabban erdélyi (édesanyja Thyssen-Bornemissza Franciska – a szerk.), de idén nem lesz versenyem Magyarországon. Ugyanakkor minden vágyam, hogy még egyszer indulhassak egy kartversenyen, és el kell mondanom, hogy a kedvenc kartpályám az ostffyasszonyfai Pannónia-ring. Tehát előbb vagy utóbb, de ott leszek!

– Tud valamennyire magyarul?
– Hogyne. Szia, hogy vagy, igen, nem – körülbelül ennyit.

– Kit tart a legnagyobb Habsburg-uralkodónak?
– Na, ennél könnyebbet kérdezzen. Mondjuk azt, hogy kit tartok a legnagyobb Forma–1-es pilótának.

– Na, kit?
– A maiak közül Valtteri Bottast, a régebbiek közül Alex Wurzot, Niki Laudát, Michael Schumachert, Juan Manuel Fangiót.

– Köszönöm, felség.

Ferdinánd számtalanszor versenyzett már hazánkban

Habsburg Ferdinánd a bajnokság 9. helyéről vághat neki a Toyota Racing Series (TRS) következő versenyhétvégéjének január legvégén, miután az elmúlt három futamot érett versenyzéssel, két top 7-es eredménnyel, valamint 100 százalékos célba érési rátával teljesítette. Az osztrák tinédzser hetedik, hatodik, illetve tizenkettedik helyre hozta be a Victory Motor Racing Toyota FT50 versenyautóját az invercargilli (Új-Zéland) Teretonga Parkban. Bár a szombati nyitófutamon kétszer is pályára küldték a biztonsági autót, valamint egyszer piros zászlóval félbe is kellett szakítani azt, azonban még ezek sem hátráltatták Habsburgot, aki 12 helyet javítva végül hetedikként ért célba.

Ferdinándot mindössze 5.188 másodperccel a győztes mögött intette le a kockás zászló, és a futam utolsó körén sikerült megfutnia saját legjobbját, amely 0,22 másodperccel gyorsabb volt az időmérős teljesítményénél.

„Nehéz a pálya, és nem sikerült tökéletes kört összeraknom az időmérőn – mondta el a futam után Habsburg. – Az adatok azt mutatják, hogy a legjobb szektoridőim alapján az ideális köröm 11. helyet ért volna a 19. helyett. így ezen a téren mindenképp javulnom kell a jövőben.”

A második, szintén 15 körös futamon, amelyet már az első körében piros zászló szakított meg, Habsburg a hetedik helyről rajtolva végül hatodikként ért célba, legjobb európaiként. A 20 körös Spirit of a Nation Cup futamon a 18. helyről ismét kilőtt a rajtnál, és az első kör végén már a 11. helyen autózott.

„Az, hogy az első és a harmadik futamon ilyen pozícióból kellett rajtolnom, azt jelentette,  amint a zöld lámpa kialszik, mindent bele kell adnom, és stabilan gyors köridőket kell futnom, hogy előre tudjak törni.”

Habár 5 körrel a leintés előtt a váltó meghibásodása miatt egy helyet visszacsúszott, a 17. körben sikerült megfutnia saját leggyorsabb köridejét, és magabiztos teljesítményt nyújtva így is az előkelő 12. helyen végzett, 100 százalékos célba érési rátával zárva a TRS második fordulóját.

„Összességében elégedett vagyok a hétvégével, és lényegében elértem a kitűzött célomat, vagyis mindhárom futamon sikerült célba érnem, de a jövőre nézve mindenképp szeretnék javítani az időmérős teljesítményemen.”

A 2,6 kilométer hosszú Hampton Downs Motorsport Park a TRS következő állomása. Új-Zéland legújabb versenypályáját a 11 méteres szintkülönbség, valamint a döntött kanyarok teszik igazán különlegessé.