Egy nappal a múlt csütörtöki névnapja után részesült abban az elismerésben Gyulai Márton, az Európai Atlétikai Szövetség (EA) tanácsának tagja, hogy a szervezet madridi ülésén megválasztották a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává. Valójában nem is meg-, hanem „kiválasztásról” volt szó, amelyet jogkörével élve Dobromir Karamarinov, az EA idén októberben megválasztott bolgár elnöke lépett meg. Érdekes egybeesés, hogy Gyulai Márton 2006-ban elhunyt édesapja, Gyulai István hozzá hasonlóan 41 évesen lépett feljebb a sportági ranglétrán, amikor 1984-ben beválasztották a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (akkor még IAAF) tanácsába.
– Ahogy eddig, a jövőben is édesapám iránymutatását követve teljesítem a feladataimat, és mindig úgy, hogy a minősítés jeles legyen. Megtiszteltetés a számomra, és hatéves tanácstagi munkám elismerése, hogy Karamarinov elnök úr választása rám esett. Felejthetetlen emlék a számomra, hogy miután tíz esztendővel ezelőtt egyetlen szavazat híján nem kerültem be az európai szövetség tanácsába, elkeseredésemet látva éppen a bolgár sportvezető biztatott azzal, hogy eljön még az én időm. Ez először akkor bizonyosodott be, amikor 2015-ben már bőségesen elegendő voksot kaptam a tanácstagság kiérdemléséhez, másodszor pedig 2019-ben, azon a tisztújító kongresszuson, ahol nekem jutott a legtöbb szavazat. Hálával tartozom a magyar szövetség vezetőinek, személy szerint Gyulai Miklós elnöknek, akikre mindvégig számíthattam – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Gyulai Márton, aki 2008-tól tíz éven át a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára volt, jelenleg pedig a Budapest 2023 Világbajnokságot Szervező Nonprofit Zrt. sportszakmai vezérigazgató-helyettese.
Sportdiplomáciai pályafutásának eddigi legmagasabb pontjára érkezve Gyulai Márton jól tudja, hogy mostantól nem csupán a munkája, hanem a felelőssége is növekedni fog. Egy olyan, mindössze héttagú irányító testület tagja lett, amely az EA úgynevezett „gyorshadtestje”, ennek megfelelően minden olyan jelentősebb eseményt értékelnie kell, és azokra késlekedés nélküli választ is adnia, amelyek az 51 tagországot számláló sportszervezet működését – két tanácsülés között – jó vagy rossz irányba mozdíthatják el.