Mi fán terem a finndingi? Berecz Zsombor fantasztikus tokiói szereplésének köszönhetően találkozunk napok – egészen pontosan tíz futam – óta a finndingi kifejezéssel. A vitorlázók betéve tudják az összes hajóosztály közötti különbséget, de az átlagember nem sokat tud a finndingiről.
Kezdjük rögtön azzal, hogy 1952-ben született meg a finndingi kifejezés. A Finn Vitorlás Szövetség az 1952-es helsinki olimpia előtt tervezői pályázatot írt ki. Erre a pályázatra adta be a svéd Rickard Sarby a Finn Dinghy terveit. A tesztversenyeket a prototípus fölényesen megnyerte, ezzel bekerült a hajó az olimpiára, és azóta is töretlen a hajóosztály népszerűsége – olvasható a Vitorlázás.hu oldalon.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A hajó 4,5 méter hosszú, minden felszerelésével együtt 123 kg, vitorlája 10 négyzetméter. A Finn One Design rögzíti, hogy a szigorú előírások alapján különböző helyeken épült hajók egyformák legyenek. Így a vitorlázótudás dönt a versenyeken, nem a hajók közötti különbség. Régen a hajótest fából készült, ma már korszerű műanyagokból. Az árbócokat először fából, majd alumíniumból, manapság karbonból gyártják.
Nem szeretnénk ünneprontók lenni, de sajnos nem árt rögzíteni, hogy a tokiói az utolsó olimpiája a finndingi hajóosztálynak, 2024-ben Párizsban már nem szerepel a műsoron. Idén Berecz Zsombor révén magyar éremmel, akár arannyal érhet véget a finndingi hajóosztály olimpiai karrierje.
OLIMPIA
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!