Szovjetunió-erejű birodalom rohanta le hazánkat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Megnyerhettük volna 775 éve a muhi csatát? Csak a kővárak lakói élték túl? Nyolc tévhit a tatárjárásról.

Veczán Zoltán
2016. 04. 12. 13:45

A meghódított országokból tömegével sorozták be a muzulmán és a kínai hadmérnököket, akik akár ezrével is építették a hadigépeket, és be is vetették azokat a magyar várostromok során. Így csak azok a kővárak úszták meg, amelyek a portyázó csapatok és nem a fősereg útjába estek.

Valóban vannak elpusztult ispánsági központok, illetve a kunok alföldi betelepítése is az ottani lakosság kipusztulását jelzi. Ugyanakkor a Dunántúlt például csak a IV. Bélát üldöző tatár csapatok érintették, így az aránylag megmenekült. A valódi katasztrófát jelző, 50 százalékos veszteség mindenképpen túlzó B. Szabó szerint, és Muhinál sem veszett oda a teljes magyar haderő. Hiszen ha így lett volna, akkor nem tudott volna a magyar király újabb és újabb seregeket kiállítani a helyzetet kihasználó szomszédok, például az osztrák főherceg kiverésére a nyugati megyékből vagy a lengyelek megsegítésére a tatárok ellen. A szomszédaihoz képest az ország nem gyengült meg. Az orosz fejedelmek jobban megsínylették a tatárokat, ott szinte minden főbb települést elpusztítottak

Szokás lebecsülni Ögödej nagykán halálát, pedig fontos történés volt. Családtagként Batu is érdekelt volt az örökösödési viszályokban, amelyekbe pedig Magyarországról nem tudott volna beavatkozni. A többi herceg is így tett, és mindenki vitte magával a saját hadseregét is – így hiába pótolták a veszteségeiket besorozott kunokkal és magyarországiakkal is, a haderő meggyengült, és a hadjárat is elvesztette összbirodalmi legitimációját. Ráadásul Kelet-Európában felkelések törtek ki a mongol uralom ellen, így a további hódítás előtt azt is konszolidálni kellett.

Erről már esett szó az előzőkben, nem voltak híján az ostromgépeknek a mongolok; egyébként benne volt a pakliban, hogy visszajönnek, ezt 1248-ban a nagykán váratlan halála állította csak meg; kérdéses, hogy egy ilyen támadással Nyugat-Európa mennyire tudott volna dacolni. Egy amerikai kutató szerint kínai források „kun hadjáratként” hivatkoztak Batu expedíciójára, eszerint a mongolok a kunokkal jó viszonyt ápoló országokat támadták meg, így Magyarországot és az orosz fejedelmeket. Hiszen ha meg akarták tartani a sztyeppét, meg kellett gyengíteniük a környező hatalmak erejét, hogy azok ne avatkozzanak be a kunok javára. A tatárok egyébként még a későbbi évszázadokban is rendszeresen betörtek az országba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.