A világszervezet jelentéstervezetét, amelyet keddi számában ismertetett a The New York Times, a több száz tudóst tömörítő, 2007-ben (Al Gore volt amerikai alelnökkel megosztva) Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlat-változási Kormányközi Testület állította össze. A dokumentumot végleges formájában szeptember végén Stockholmban fogadják majd el állami vezetők és tudósok, de a lap célzott arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint várhatóan nem hajtanak végre jelentősebb változtatásokat rajta.
A Föld felmelegedésének következtében megváltozik az almák íze és szerkezete: egy japán tanulmány szerint bár érezhetően édesebbek, állaguk „lisztesebbé” válik. Az íz és a szilárdság mellett a virágzás idejében is változás állt be: évről évre egyre később kezdődik.
A világ első műholdja, amelyet kizárólag arra terveznek, hogy nyomon kövesse a légköri szén-dioxid szintjének alakulását, az arizonai Gilbert gyárban készül. Eredményeit a NASA tudósai alkalmazzák a globális klímaváltozásról szóló tanulmányukban.
Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint.
Egy neves hurrikánkutató új tanulmánya szerint a hurrikánok sokkal gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben a felmelegedés hatására.
Kanadai és amerikai professzorok számítása szerint az elszabaduló üvegházhatás reális lehetőség.
A dokumentumot kidolgozó szakértők alapvetően elutasították a szkeptikusok gyakran hangoztatott állítását, miszerint a felmelegedés üteme az utóbbi időben lelassult volna. Rámutattak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos alapvető tények minden korábbinál megalapozottabbak (a 2007-ben elkészített jelentésében a testület még „csak” 90 százalékos bizonyossággal hangoztatta megállapításait.)
„Rendkívül valószínű, hogy az 1951 és 2010 közötti, átlagos felszíni hőmérséklet-növekedés több mint felét az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása okozta” – fogalmaz a jelentéstervezet. „Nagy biztonsággal megállapítható, hogy ennek következtében a 20. század második felében felmelegedett az óceán, olvadt a hó és a jég, megemelkedett az átlagos tengerszint és néhány éghajlati szélső érték megváltozott” – írják a szerzők.