A világszervezet jelentéstervezetét, amelyet keddi számában ismertetett a The New York Times, a több száz tudóst tömörítő, 2007-ben (Al Gore volt amerikai alelnökkel megosztva) Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlat-változási Kormányközi Testület állította össze. A dokumentumot végleges formájában szeptember végén Stockholmban fogadják majd el állami vezetők és tudósok, de a lap célzott arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint várhatóan nem hajtanak végre jelentősebb változtatásokat rajta.
A Föld felmelegedésének következtében megváltozik az almák íze és szerkezete: egy japán tanulmány szerint bár érezhetően édesebbek, állaguk „lisztesebbé” válik. Az íz és a szilárdság mellett a virágzás idejében is változás állt be: évről évre egyre később kezdődik.
A világ első műholdja, amelyet kizárólag arra terveznek, hogy nyomon kövesse a légköri szén-dioxid szintjének alakulását, az arizonai Gilbert gyárban készül. Eredményeit a NASA tudósai alkalmazzák a globális klímaváltozásról szóló tanulmányukban.
Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint.
Egy neves hurrikánkutató új tanulmánya szerint a hurrikánok sokkal gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben a felmelegedés hatására.
Kanadai és amerikai professzorok számítása szerint az elszabaduló üvegházhatás reális lehetőség.
A dokumentumot kidolgozó szakértők alapvetően elutasították a szkeptikusok gyakran hangoztatott állítását, miszerint a felmelegedés üteme az utóbbi időben lelassult volna. Rámutattak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos alapvető tények minden korábbinál megalapozottabbak (a 2007-ben elkészített jelentésében a testület még „csak” 90 százalékos bizonyossággal hangoztatta megállapításait.)
„Rendkívül valószínű, hogy az 1951 és 2010 közötti, átlagos felszíni hőmérséklet-növekedés több mint felét az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása okozta” – fogalmaz a jelentéstervezet. „Nagy biztonsággal megállapítható, hogy ennek következtében a 20. század második felében felmelegedett az óceán, olvadt a hó és a jég, megemelkedett az átlagos tengerszint és néhány éghajlati szélső érték megváltozott” – írják a szerzők.
Az előző, 2007-es jelentés nem tartalmazott konkrét becsléseket a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban. A mostani tervezet több lehetőséggel is számol. Az optimista forgatókönyv szerint – amely azt feltételezi, hogy a kormányok az eddiginél sokkal hatékonyabban lépnek majd fel a kibocsátások ellen – a vízszintemelkedés „csak” 25,4 centiméteres lesz. Ez valamivel több, mint a 20. század folyamán mért 20,32 centiméteres emelkedés, amely mindeddig kezelhetőnek bizonyult annak ellenére is, hogy a partvonalakon eróziót okozott.
A másik lehetséges véglet szerint azonban, ha az üvegházgázok kibocsátása továbbra is gyors ütemben növekszik, a tengerek szintje 2100-ra legkevesebb 91 centiméterrel emelkedik meg. Emiatt a tengerszint közelében élők százmilliói kerülhetnek majd veszélybe, és az áradás olyan nagyvárosokat fenyegethet majd, mint New York, London, Sanghaj, Velence, Sydney, Miami és New Orleans.
A jelentéstervezet ugyanakkor valamivel visszafogottabb az előzőnél azzal kapcsolatban, hogy mennyivel növelné meg a globális átlaghőmérsékletet az, ha a légkör szén-dioxid-tartalma megduplázódna. A 2007-es 2 Celsius-fokkal szemben 2013-ban a tudósok a legjobb szcenárió esetén csak 1,5 fokos felmelegedéssel számoltak. Sok éghajlatkutató szerint azonban ebben az esetben is az emelkedés legkevesebb 2,77 Celsius-fok lesz, ami a sarkvidékeken meghaladhatja az 5,55 fokot is.
Ez a szárazföldi jégrétegek széles körű olvadásához, hőhullámokhoz, az élelmiszer-termelés veszélyeztetettségéhez, a növény- és állatvilág megváltozásához és több faj kipusztulásához vezet. A szakértők megállapították, hogy a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 41 százalékkal nőtt az ipari forradalom óta és ez az érték a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett megduplázódhat.
Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület öt-hat évente készít hasonló klímajelentéseket. A mostani az ötödik ilyen dokumentum lesz, amely az előzőekkel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a felmelegedés elsődleges okozója az emberi tevékenység. A tudóscsoport nem végez önálló kutatásokat, hanem a világszerte publikált vizsgálati eredmények alapján dolgozik.
A testület 2007-ben elkészített jelentésében a klímaváltozás szkeptikusai több, a The New York Times által apróbbnak nevezett tévedést találtak. Elkerülendő az újabb politikai támadásokat, a tudóscsoport ezúttal igyekezett szigorúbban alátámasztani állításait. A lap felhívta a figyelmet, hogy noha a jelentéstervezet a korábbi dokumentumokhoz hasonlóan globális szinten viszonylag pontos előrejelzést ad, azt régiókra továbbra sem volt képes lebontani.
