Míg az Északi-sarkvidék olvadó jege nagy figyelmet kap, a bolygó túlsó felén éppen ellentétes folyamat zajlik. A melegebb levegő és a magasabb vízhőmérséklet ellenére több a tengeri jég, mint az 1970-es években volt. A legfrissebb mérések szerint idén rekordmennyiséget érhet el a Déli-sark tengereinek jégtömege – számolt be a Journal of Climate című szaklapban megjelent tanulmányról a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál.
A Washingtoni Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának Csang Csin-lun oceanográfus vezette kutatócsoportja szerint a rejtély megoldása a szél lehet. Noha az éghajlat melegszik, egy új modellel végzett számítások szerint a nagyobb erejű sarki szelek okozzák a jég növekedését.
Húszmillió évvel korábban alakulhatott ki a nyugat-antarktiszi jégtakaró, mint eddig feltételezték – mutatták ki amerikai kutatók.
Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint.
Egy neves hurrikánkutató új tanulmánya szerint a hurrikánok sokkal gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben a felmelegedés hatására.
Kanadai és amerikai professzorok számítása szerint az elszabaduló üvegházhatás reális lehetőség.
A világ legvastagabb jégtakarójaként számon tartott kelet-antarktiszi jégrengeteg valószínűleg jóval érzékenyebb a hőmérséklet-változásokra, mint azt eddig vélték a tudósok
A poláris szélörvény nemcsak erősebb, mint az 1970-es években, a műholdas mérések kezdetén, hanem össze is hordja a jégtáblákat. A durvább szél gyorsabban is hajtja őket a vízen, ezért egymásra torlódnak, deformálódnak. A jégpáncél így vastagabbá, tartósabbá válik, a környező vizeken a dermesztő szél pedig újabb réteg jeget fagyaszt meg.
A szél és a tenger kölcsönhatásait is magában foglaló számítógépes szimulációs kísérletek során a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a vastag – 1,8 méteresnél mélyebb – jégpáncél évente körülbelül egy százalékkal nőtt 1979 és 2010 között, míg a vékony jég tömege viszonylag állandó maradt. A végeredmény vastagabb, kissé kiterjedtebb jégpáncél, amely nyáron tartósabbnak bizonyul.
Még nem ismeretes, miért erősödnek a déli-sarki szelek: egyes tudósok szerint a globális felmelegedés vagy a déli félteke ózonhiányának következtében, mások úgy vélik, csak a természetes ciklikus változás számlájára írható a jelenség. A déli-sarkköri jegesedés mértéke azonban kisebb, mint az északi-sarkköri olvadásé, tehát globálisan a tengerek jegének tömege folyamatosan csökken.
