Manapság már arra kényszerülnek az élelmiszereket gyártó cégek, hogy egyre pontosabban jelöljék meg termékeik címkéin az összetevőket. Még nem minden esetben százszázalékos a tájékoztatás, illetve nem is ismerünk pontosan minden lehetséges összetevőt és adalékot, de a tendencia határozott javulást mutat. Nekünk fogyasztóknak is fel kell készülnünk a címkék elemzésére, minden előtt pedig alaposan át kell böngésznünk azokat.
Íme egy kis segítség a tudatos vásárlás megalapozására. Szakemberek állították listába a Womenshealthmag.com oldalán azokat az összetevőket, amelyeket soha nem ennének meg. Ha ezeket látják az ételek címkéjén, akkor lemondanak róluk, bármilyen finomnak is ígérkezzenek.
A karragén a vörösmoszatok törzsébe tartozó tengeri hínárból előállított sűrítő, zselésítő adalék, amelyet elsősorban a sovány tej dúsítására, desszertek krémesítésére, tejtermékek gazdagítására használnak. De ugyanezt a célt szolgálja a fogrémek, a cipőkrémek, a samponok és kozmetikai szerek, valamint a tűzoltóhabok esetében is. A táplálkozási szakértők kétkedve fogadják, hogy teljesen ártalmatlan az emberi szervezetre nézve, mivel még senki sem bizonyította, hogy az lenne. Amíg ez meg nem történik, a dietetikusok elkerülik, már csak azért is, mert használata a fogyasztók átverése is egyben, ugyanis nem a megfelelő minőségű élelmiszert, hanem valamilyen dúsítottat kapnak a pénzükért.
Vannak már olyan kutatások, amelyek során az állatokon elvégzett kísérletekben arra az eredményre jutottak, hogy a karamell okozhat rákot, ezt mégsem kezelhetjük tényként. Az viszont biztos, hogy a karamell lényegében olvasztott, égetett cukor. Így nem kevés felesleges kalóriamennyiséget viszünk be a szervezetünkbe, amennyiben karamellel színezett ételt vagy italt fogyasztunk.
Igen, a mesterséges édesítőszerek valóban nem tartalmaznak kalóriát, és megédesítik az ételeinket, ám vannak olyan negatív tulajdonságaik, amelyek miatt érdemes ezeket elkerülni. Sajnos az az igazság, hogy a vegyi édesítők fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között szoros kapcsolatot fedeztek fel a kutatók. Ráadásul a „light cukor” fogyasztásának tudatában más ételeinkben sokkal több kalóriát engedünk meg magunknak, és így hatástalan marad az energiabevitel csökkentésére tett erőfeszítés. Nem mellékes továbbá, hogy a mesterséges édesítőszerek akár 700-szor édesebbek lehetnek, mint a cukor, és így csak még erősebben sóvárgunk az édes íz után, miközben vegyszerekkel tömjük magunkat.
A transz-zsírok telítetlen zsírok, alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során. Adalékként a mesterséges transz-zsírokat használják az élelmiszeriparban azzal a céllal, hogy az ételek tartósságát meghosszabbítsák. A kutatások azonban a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel.
Nagyon sokat olvashattunk már a cukor túlzott mennyiségű fogyasztásának káros hatásairól, kezdve a cukorbetegségtől az elhízáson át, nagyon sok kóros elváltozás közvetlen vagy közvetett forrása lehet. Ezért érdemes követni a táplálkozás-szakértők ökölszabályát: amennyiben a cukor az összetevők listáján az első három között szerepel, akkor azt az élelmiszert ne vegyük meg. Az összetevőket ugyanis mennyiségi sorrendben tüntetik fel, kezdve a legfőbb alkotóelemtől.
A nátrium-glutamát a glutaminsav nátriummal alkotott sója. Az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag. Bár a hagyományos ázsiai konyha már régóta ízfokozóként alkalmazza, először csak 1907-ben izolálták. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, vízben vagy nyálban igen gyorsan oldódik, nátrium kationra és glutamát anionra válik szét (a glutamát a glutaminsav anionja). Jellegzetes, umami íze van. Számos tudományos forrás mellékhatásokról számol be (például az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat), valamint némely források az egyik legveszélyesebb adalékanyagként említik, ugyanakkor tudományos vizsgálatok nem mutattak semmiféle konkrét káros mellékhatást. Erősen megoszlik tehát a vélemény erről az ízfokozóról, amelyet jó alapanyagok és jó technológia esetén igazából felesleges az ételbe tenni.
Top 10 őszi étel a magyar konyhában
Nem vicc: zsírral a diabétesz ellen
Öt étel, amely a fiatalság forrása is lehet
Étrend, amellyel leküzdhető a hátfájás
Orthorexia: az egészséges táplálkozástól leszünk betegek
A szirup valamilyen cukorféleség (esetleg cukoralkohol-félék vagy poliolok) tömény oldata, jellemzően sűrű és a cukor mellett egyéb oldott anyagokat is tartalmazhat. Az élelmiszeripar, különösen az üdítőital-gyártás nagy mennyiségben használja fel a kukoricakeményítőből gyártott glükóz-fruktóz szirupot a valamivel drágább szacharóz helyett az édes íz elérésére.
Amennyiben az élelmiszer címkéjén megtaláljuk a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot (HFSC), az mindenképpen a magas hozzáadott cukormennyiségre utal. Különösen gyakran fordul elő üdítőitalokban, de akár salátaöntetekben, ketchupokban, süteményekben és még a sokmagvas kenyerekben is. Keressék, kerüljék!
