Az ENSZ-szakértők szerint emberek milliói halnak meg minden évben civilizációs betegségekben: 2012-ben például mintegy 38 millió ember hunyt el szívinfarktusban vagy diabéteszben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Ezeknek az eseteknek mintegy fele, 16 millió ember még a 70. életéve előtt vesztette életét. Ezeknek a halálozásoknak a nagy része megelőzhető lenne – hangsúlyozta a WHO főigazgatója, Margaret Chan, aki úgy véli: az országoknak határozottabban fel kell lépniük a civilizációs „járvány” ellen.
A WHO adatai szerint egyértelműen nőtt az utóbbi években azoknak a száma, akik nem fertőző betegségekben haltak meg. 2000-ben körülbelül 14,6 millió ember vesztette életét 70 éves kora előtt rákban, szívinfarktusban és cukorbetegségben. Különösen a fejlődő és feltörekvő országok érintettek, ahol is hiányoznak a megelőző intézkedések. A WHO adatai szerint a fejlődő országokban többen haltak meg civilizációs, mint fertőző betegségekben.
Németországban a szakértők szerint a civilizációs betegségekben történő korai halálozás kockázata viszonylag alacsony. A legnagyobb kockázat Oroszországban és Ománban van. A WHO főigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fektessenek többet felvilágosító kampányokba, illetve növeljék a pénzügyi kereteket, hogy korlátozni lehessen a dohánytermékek terjedését, és a túlzott alkoholfogyasztást is. Fontos továbbá, hogy több embert rá lehessen venni, hogy hagyjanak fel a mozgásszegény életmóddal. A korai halálesetek fő oka továbbá a túlzott sóbevitel és a magas vérnyomás. Az ENSZ szakértői a civilizációs betegségek gazdasági következményeire is rámutattak: 2025-ig a kevésbé fejlett országok gazdaságának veszteségeit hétmilliárd dollárra becsülik.
A rák nem válogat. Nőknél, férfiaknál, szegényeknél és gazdagoknál, idős embereknél és gyerekeknél is előfordulhat. Kevesen tudják azonban, hogy pontosan mi történik a testünkben, amíg az egészséges sejtekből halálos daganatok lesznek. Tíz év múlva akár lehetetlen kihívást is jelenthet a rák az egészségügyi ellátórendszer számára, az előrejelzések szerint 2025-re ugyanis 20 millióra nő majd az új daganatos megbetegedések száma. Egy tanulmány szerint a rák inkább a biológiai balszerencsén, mintsem a genetikán és a környezeti tényezőkön múlik. Valóban így lenne? Többek között erről kérdeztük a nemzetközi szinten elismert magyar kutatónkat.
Meglepő történet járta be a világsajtót, miszerint egy rákkutató házaspár nyolcéves kislánya találhatta meg a rák ellenszerét, ami nem más, mint az antibiotikum. Az igaz történet meseszerű voltát még tovább lehet fokozni: az említett írás egyik első szerzője egy magyar fiatal kutató, dr. Ózsvári Béla. A Manchesteri Egyetemen sikerült megtalálnunk, és válaszolt is a kérdéseinkre.
A nagy genetikai rákkockázattal élők klinikai ellátásának javítását tűzte ki célul az a világméretű összefogás, ahová meghívást nyert dr. Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője. A világméretű összefogásról és a mellrák kockázatáról is beszélgettünk a genetikussal.
Minél korábbi a diagnózis, annál nagyobb eséllyel lehet gyógyítani a daganatos megbetegedéseket, de sajnos a rák figyelmeztető jelek nélkül alakul ki, így a legtöbbször csak akkor veszik észre az érintettek, amikor már tényleg nagy a baj. A Focus.de megkísérelte összeszedni a veszélyes kór vészjeleit.
A következő évtizedekben gyors iramban fog nőni a daganatos megbetegedések száma – vetíti előre a WHO legújabb jelentése. Az, hogy a diagnózis felállítása után mennyi esélye van a betegnek a túlélésre, nagyon is függ attól, hogy hol él. Megpróbáltunk utánajárni, milyen esélyei vannak a rákos betegeknek Magyarországon.
