„Január a leghidegebb időszakokban egy marhakarám közelében szokott táplálkozni, ahol az állatok felzavarják maguk körül a takarmányt dézsmáló egereket és pockokat. Ezek szolgálnak fő táplálékául” – fejtette ki Papp Ferenc. A szakemberek arra is készen állnak, hogy szükség esetén, amennyiben nagy hó esne, etessék az áttelelő gólyát.
Az is feltételezhető, hogy a madár valamilyen születési rendellenesség vagy sérülés miatt soha nem emelkedik 15-20 méternél nagyobb magasságba, így a vonuláshoz feltétlenül szükséges termikeket sem tudja kihasználni. Utóbbi azt jelenti: a vonuló madarak a felszálló légáramlatokkal felköröznek a magasba, majd egyetlen szárnycsapás nélkül kilométereket siklanak úti céljuk felé.
A szakember hozzátette: az elmúlt tíz évben megfigyelhető az áttelelő fehér gólyák számának a gyarapodása, az eddigi rekord 28 példány volt, 2013–2014 telén. Ezek kettő kivételével fiatal madarak voltak.
