Ennél jóval komolyabb szűrési lehetőséget jelenthetnek a jelölt egészségi állapotára vonatkozó kitételek, amelyek a kiképzés feltételei is. A közhiedelemmel ellentétben azonban az éleslátás kapcsán nem szigorúak, műtéttel vagy szemüveggel is korrigálhatnak a jelöltek. Az alapkövetelmények megléte esetén indul a sokkörös kiválasztás a 2016. február 18-ig összegyűlt jelentkezők köréből. Őket tudományos tevékenységük és munkatapasztalatuk alapján értékelik, eszerint kerülnek „képzett” vagy „magasan képzett” kategóriákba. Utóbbiak közül a felvételi bizottság értékelése alapján hívják be a legjobbakat, és közülük választják ki az asztronautajelölteket. A válogatás 2017 tavaszán kezdődik a Texas állambeli Houston városában található Johnson Űrközpontban, és ősszel ér véget.
Ezt követi a jelöltek körülbelül kétéves képzési és értékelési időszaka. Rögtön az első hónapban egy úszástesztet kell teljesíteniük, később pedig egy sor más programon kell részt venniük az ISS-tréningtől az orosz nyelvtanfolyamig.
Beszédesek a legutóbbi, 2013 augusztusáig befejezett válogatás számai: ekkor 6100 jelentkezőből 120 jutott be az első állásinterjúra és vizsgálatokra, 49-en a második körbe, és végül összesen nyolcan kezdhették meg a kétéves kiképzést.
A most kínált fizetés egyébként még az évi 46 ezer dolláros (13 millió forint) amerikai átlagjövedelemhez képest is busásnak mondható: 66–144 ezer dollárt (19–41 millió forint) kínálnak, valamint a NASA-alkalmazottaknak járó széles körű egészségügyi juttatásokat és életbiztosítást. Ez utóbbiakra egy friss tanulmány szerint nagyon is szükségük lesz: a NASA főfelügyelője szerint ugyanis a technológia annyira nem áll még készen a mélyűri utazásokra, hogy a 2030-as évekre tervezett Mars-expedíció űrhajósainak az élelemhiány mellett elképesztő méretű sugárzással és rákkockázattal is szembe kell nézniük. Emellett a pályázati kiírásban jelzik: vizsgálják a droghasználatot, és bár ironikusnak tűnhet, de figyelmeztetnek arra is, hogy ebben a munkakörben sokat kell majd utazni.
