Ezt a jobboldali szavazók könnyen átérezhetik, hasonlót éltek át sokan, amikor vörös szín uralta hazánkat. Az elmúlt napok bebizonyították, a kormányváltásra törő alakulat ilyen mértékű sikertelensége óriási meglepetést okozott mindazoknak, akik elhitték, minden, amihez csak hozzányúlt az Orbán-kormány, kizárólag rosszat, katasztrófát és fertőt hozott. Hideg zuhanyként érte őket a szavazás eredménye, hiszen a baloldali pártok mellett szeretett megmondóembereik is azt sulykolták nekik négy éven keresztül nap mint nap, hogy az országban mindent a feje tetejére állít a gonosz kabinet.
Most dühösen teszik fel a kérdést: hol vannak azok a sértett tömegek, akikről folyamatosan beszéltek nekik? Hol vannak, akik nem jutottak trafikhoz, akik lemaradtak a földbérletről, akik nem mehetnek nyugdíjba negyvenévesen, hol vannak a pedagógusok, akinek portfóliót kell készíteniük a béremeléshez, és hol vannak mindazok, akiknek lenyúlta a magánnyugdíjkasszákból a pénzét a kormány?
A választások eredménye pofon volt mindazoknak, akikkel elhitették, hogy Orbán Viktor diktatúrát épít, és a hatalommánia áll minden átalakítás mögött. Bár a miniszterelnök szerint minden korábbi vitás kérdést a választások lezártak, néhányat mégis emeljünk ki a sorból. Miért lennének elégedetlenek a gazdák tömegei, amikor 2010 előtt a hatszázezer hektár állami szántóföldterületet mindössze hatszázan bérelték, és most ennek felén, mintegy hatezren juthatnak művelési lehetőséghez? Miért egyenesítenék ki a vidékiek a kaszájukat, amikor olyan gesztust is megtett értük a kormány, mint a szabad pálinkafőzés biztosítása, s amelyet az uniós bíróság elmarasztalása ellenére a kabinet megpróbál a jövőben is fenntartani?
Nézhetjük a pedagógusokat is, akiknek az életpályamodell és az ahhoz járó béremelés perspektívát adott. A trafikok esetén kizárólag mutyit emlegettek, ellenben arról egy szó sem esett, hogy ez a lépés a dohányzás visszaszorítását célozta. (Nem mellesleg ezért kapott elismerést a miniszterelnök az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől.)
A magánnyugdíjpénztárak ügyét a balliberális oldalon szintén rémtettként emlegették. Azt kevésbé hangsúlyozták, hogy a bruttó hazai termék egy százaléka került be évente a kasszákba, s emiatt hiány keletkezett az állami rendszerben. Ennek pótlása pedig a hiányt és az államadósságot növelte. Ez a magyarázat nem a kormánypropaganda része, hiszen az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője, Fritz von Nordheim is alapvetően hibásnak nevezte a magyar magán-nyugdíj-pénztári rendszer finanszírozási modelljét. Brüsszel éppen ezért nem tartotta riasztónak a struktúra visszaalakítását. A választáson túl vagyunk, ám a balliberális oldal magatartása változatlan.
Most azzal riogatnak, hogy „Orbán rendszere” gazdaságilag fenntarthatatlan, és közelegnek a megszorítások, éhséglázadások. Ezen a téren Gyurcsány Ferenc ment a legmesszebb, aki szerint nem tölti ki ezt a ciklust a jobboldal. És hogy miért nem? Ezt a kérdést tették fel a szavazás másnapján egy reggeli tévéműsorban Gréczy Zsoltnak. A DK szóvivője erre ezt válaszolta: mert óriási az elégedetlenség az országban. Ezt annak tudatában tudta kimondani, hogy néhány órával azelőtt elsöprő győzelmet aratott a Fidesz. Ehhez nem lehet mit hozzátenni, tán csak annyit, hogy a választások eredményén tényleg nem lehet csodálkozni.
