Az uniós bíróság elkaszálta a pálinkafőzés adómentességét

A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Unió bizottságával.

„A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához.” A kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg – a bérfőzési szeszadó eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közleményből az is kiderül, a helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni. A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést – zárul az NGM nyilatkozata.

Magyarországon 2010. szeptember 27-én léptek hatályba a párlatok magánfőzésére, valamint bérfőzésére vonatkozó azon jövedékiadó-szabályok, amelyek szerint adómentesen lehet saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. Ez 50 liter 86 fokos vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni akarja, meg kell fizetni a jövedéki adót. 

Az Európai Bizottság 2012 júniusában felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját ugyanis uniós jogszabály harmonizálja a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig.

A nemzetgazdasági tárca úgy érvelt, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – közölte a szaktárca. 

Az Európai Bizottság 2013. február 21-én határozott úgy, hogy az ügyet a luxembourgi bíróság elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket. A nemzetgazdasági tárca a döntést követően jelezte: a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását, és Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről – közölte korábban a vidékfejlesztési tárca. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliterfokra becsülik (1 hektoliterfok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 881 ezer hektoliterfok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliterfok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010–2012-ben évi 15 millió hektoliterfoknyit.