Az uniós bíróság elkaszálta a pálinkafőzés adómentességét

A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Unió bizottságával.

Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat a bizottsággal, és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban – közölte a nemzetgazdasági tárca. Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen, mert az Orbán-kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél – tették hozzá.

„A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten rendkívüli sajtótájékoztatón. Fazekas kiemelte: a magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen. Nem ez az első eset, amikor az unió bele akar szólni abba, hogy Magyarországon „milyen fák nőnek, vagy milyen nemzeti italra vagyunk mi büszkék” – mondta a miniszter, aki felháborítónak tartja és visszautasítja, hogy az unió „olyan jogokat formáljon magának, amelyeknek nincsen alapjuk”. Közölte: meggyőződése, hogy a magyar pálinka elleni támadással „az unió egyes bürokratái” a most kezdődő uniós választási kampányt, illetve a választásokat akarják befolyásolni. Kérdésre válaszolva elmondta: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást.

„A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához.” A kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg – a bérfőzési szeszadó eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közleményből az is kiderül, a helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni. A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést – zárul az NGM nyilatkozata.

Magyarországon 2010. szeptember 27-én léptek hatályba a párlatok magánfőzésére, valamint bérfőzésére vonatkozó azon jövedékiadó-szabályok, amelyek szerint adómentesen lehet saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. Ez 50 liter 86 fokos vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni akarja, meg kell fizetni a jövedéki adót. 

Az Európai Bizottság 2012 júniusában felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját ugyanis uniós jogszabály harmonizálja a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig.

A nemzetgazdasági tárca úgy érvelt, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – közölte a szaktárca. 

Az Európai Bizottság 2013. február 21-én határozott úgy, hogy az ügyet a luxembourgi bíróság elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket. A nemzetgazdasági tárca a döntést követően jelezte: a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását, és Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről – közölte korábban a vidékfejlesztési tárca. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliterfokra becsülik (1 hektoliterfok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 881 ezer hektoliterfok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliterfok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010–2012-ben évi 15 millió hektoliterfoknyit.