Az MSZP bukása

A kormányzó pártszövetség a voksok több mint felét megszerezve 12 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Erős túlzás lenne azt állítani, hogy tegnap az európai parlamenti (EP-) választás lázában égett az ország: az este hét órai urnazárásig közölt adatok szerint a szavazásra jogosultak harmada sem ment el! Ez negatív részvételi rekordot jelent nálunk az európai parlamenti választásokon, hiszen a mostani 28,92 százalékkal szemben öt évvel ezelőtt a választópolgárok 36,31, tíz éve pedig 38,5 százaléka élt a véleménynyilvánítás e lehetőségével.

Az érdektelenség nem magyar jelenség, több uniós országban is negatív csúcsot döntöttek. Szlovákiában idén feleekkora sem volt a részvétel, és a 13 százalék körüli eredménnyel vélhetőleg európai uniós érdektelenségi rekordot is sikerült felállítaniuk. Öröm az ürömben, hogy tőlük két magyar is bejutott az Európai Parlamentbe: a pártok párhuzamos számításai szerint (ez persze nem tekinthető hivatalos eredménynek) az MKP-t Csáky Pál, a Most–Híd nevű alakulatot pedig Nagy József fogja képviselni Brüsszelben. Szlovákiában egyébként valamelyest visszaesett a most is első helyen végző baloldali Smer, és összességében több mandátumot szereztek a jobboldali alakulatok. Mellesleg a szlovákok tartották a legalacsonyabb részvételi arány kétes rekordját 2009-ben is, akkor a szavazásra jogosultak alig 19,6 százaléka élt a voksolás lehetőségével.

Több országban, köztük Németországban és Franciaországban is többen szavaztak, mint öt éve – utóbbiban ráadásul az euroszkeptikus szélsőjobb győzött, és a kormányzó szocialisták csak a harmadik helyre futottak be. Romániában többen szavaztak, mint öt éve, legalábbis a késő délutáni adatok ezt mutatták. Keleti szomszédunknál az erdélyi megyékben a nap első felében riasztóan kevesen mentek el (a korábbi választásoknál a magyarlakta részek jellemzően fegyelmezettebbnek bizonyultak), de a nap végére valamelyest felzárkóztak, így például Hargita megyében az országos átlagnál kicsit többen voksoltak. Tegnap kora este úgy tűnt, az RMDSZ akár három képviselővel is erősítheti a magyar jelenlétet és a néppárti frakciót Brüsszelben.

A magyarországi részvétel váratlanul izgalmassá tette a tegnap estét: ilyen alacsony jelenlétnél nem működnek megbízhatóan az előrejelzések. Előfordulhat például, hogy egy kis párt hatásos mozgósítással meglepően jó eredményt ér el, ha a többi párt hívei nagyobb arányban maradnak otthon; de a fordítottja is igaz lehet – akadnak olyan rétegpártok, amelyeknek csak magas részvételnél van esélyük az öt százalék elérésére. Az nem volt kérdés, hogy nyer a Fidesz–KDNP, de a győzelem arányára késő estig kellett várni. Végül kiderült, a győzelem még nagyobb volt, mint áprilisban: a kormányzó pártszövetség a voksok több mint felét megszerezve 12 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A Jobbik második helye nem túl nagy meglepetés, de az igen, hogy négy százalékot vertek a szocialistákra, akik alig több mint 10 százalékot szereztek az előzetes eredmények szerint, és ez igazi hideg zuhany a baloldal (eddig) vezető pártjának. Az Együtt–PM mandátumot szerzett, így kapott egy esélyt a túlélésre, az LMP pedig óriási izgalmak után átlépte a bejutási küszöböt, így ő is küldhet képviselőt az EP-be.

Mesterházy Attilának nem lehetett könnyű éjszakája hétfőre virradóan: nagyon a nyakában liheg Gyurcsány Ferenc, és a volt miniszterelnököt ismerve ő a következő hetekben-hónapokban igen határozottan bejelentkezik a „baloldal első embere” szerepére.