Háborús fenyegetések

Ha kitör valami fegyveres konfliktus, tuti, hogy minket, magyarokat tesz felelőssé a világ.

Ám nem ez, a vérontás látszólagos elkerülhetetlenségét előrevetítő ellentmondás a legelkeserítőbb a nyilatkozatdömpingben, hanem a valódi hatalommal rendelkező fél (Angela Merkel) bizonytalansága, határozottságnak álcázott kapkodása. Kezdettől az ő kezében volt a megoldás kulcsa, de a zárat nem találta hozzá. Legutóbb azt nyilatkozta, hogy Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög–török uniós külső határon, és legalizálni kell a migrációt. Nosza! – mondjuk rá bátorítóan, de jönnek a kiábrándító részletek. Össze kell híni egy EU–Törökország-csúcstalálkozót, amelyen dönteni kell egy legális menekültkontingens áttelepítéséről Törökországból az EU-ba. Ragaszkodni kell a terheknek a tagállamok közötti méltányos megosztásához, különben nem fog működni a rendszer. Ki kell ábrándítanunk Merkel asszonyt, a rendszer a legméltányosabb teherelosztás esetén sem fog működni. Avagy a kancellárnak még nem tűnt fel, hogy nem az EU-tagállamoknak kell kiegyezniük, hanem a migránsokkal kéne egyezségre jutni? A háborús fenyegetést ők jelentik, nem Magyarország vagy Szlovénia.