Az MTA elnöke által 2009-ben kezdeményezett kiválósági program a legtehetségesebb kutatók megtartását célozza. A program keretében a fiatal kiválóságok elsősorban olyan felfedező kutatásokat végeznek, amelyek új elméletek kidolgozásához, a korábbihoz képest korszerűbb szemlélet megteremtéséhez vagy egy-egy probléma jobb megértéséhez járulnak hozzá. 2009-ben öt, 2010-ben hét, 2011-ben pedig már tizenhat kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot, így immár 28 kiemelkedő fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat az idén az egyetemekre is kiterjesztett Lendület programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forintból.
„Bátor lépés volt a program elindítása, amelyet igazoltak az elmúlt három év eredményei. A programot nemcsak itthon övezi egyöntetű elismerés, hanem külföldön is példaértékűnek tartják” – fogalmazott Pálinkás József. Mint rámutatott, az öt évre biztosított támogatás a saját kutatócsoport mellett önálló munkalehetőséget, méltányos fizetést jelent a hazaköltöző vagy itthon maradó tehetségeknek, akik jól felszerelt laboratóriumot is kapnak, így nem kerülnek versenyhátrányba a külföldön kutatókkal szemben. Kitért arra is, hogy míg az első két évben az MTA saját költségvetéséből csípte le a finanszírozáshoz szükséges összeget, az idén már költségvetési támogatásban is részesült a program, amelyet jövőre további 1,5 milliárddal növelnek meg. Így összességében 2,5 milliárd forinttal támogatja a költségvetés a programot. „Az akadémiai intézetek költségvetése tizenötmilliárd forint” – hangsúlyozta Pálinkás József, érzékeltetve, hogy arányaiban mit jelent a Lendület programnak biztosított költségvetési támogatás.
A konferencián elhangzott előadásokból kiderült, hogy Soós Tibor vegyész (MTA Biomolekuláris Kémiai Intézet) a gyógyszer- és az élelmiszeripar kulcsfontosságú eljárásaiban használt fémkatalizátorokat újfajta, környezetkímélő alternatív katalizátorokkal kívánja helyettesíteni. Eredményességét bizonyítja, hogy a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie a csoportja által leírt katalizátorfejlesztési elvet kiemelt (hot papers) minősítéssel fogadta el. Kóczy Á. László, a kooperatív játékelmélet kutatója (MTA Közgazdaságtudományi Intézet) az együttműködésben rejlő konfliktusokat elemzi, kutatásaival a csődbe ment háztartások, vállalatok vagy akár országok problémáinak biztosabb és igazságosabb megoldásához járulhat hozzá.
Galajda Péter (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézet) a baktériumközösségeket vizsgálja: a mikroszkopikus élőhelyeken követi nyomon csoportjával a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát. Gali Ádám (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet) a nanorészecskék hasznosításának új lehetőségeivel foglalkozik. Olyan eljárást dolgozott ki a szervezet számára ártalmatlan nanorészecskék előállítására, amelyekkel rákos elváltozásokat lehet hatékonyan kimutatni. A biológiai észlelőrendszerek mellett a harmadik generációs napelemek hatékonyságát növelő, újszerű megoldásokkal is kísérletezik.
Stipsicz András matematikus (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) a három- és négydimenziós terek nyomába „eredt”. A háromdimenziós tér vizsgálata például azért érdekes, mert a részét képező csomók elméletének egyes biológiai kutatásokra is jelentős hatása lehet. Szakács Gergely (MTA Enzimológiai Intézet) a daganatos betegségek gyógyításának újfajta megközelítésén munkálkodik. Módszerének lényege a kezelések során rendre megjelenő rezisztens tumorsejtek szelektív elpusztítása.
Fekete Csaba (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) az idegrendszer szerepét méri fel az elhízás elleni harcban. Első lépésként a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdte vizsgálni, és sikerült egy olyan új idegpályát leírnia munkatársaival, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában.
