Továbbra sem rendeződött megnyugtatóan a 2013. január 1-jétől életbe lépő járási rendszer minden egyes eleme. Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan hány járási hivatal fog létrejönni, valamint azt sem, hogy csak szakember, vagy politikus is betöltheti-e a hivatalvezetői posztot. Ami biztos, hogy Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője március 30-án benyújtotta a járásokról szóló törvénytervezetet a parlamentnek.
A javaslat szerint a járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. A járási hivatalok tehát kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, nem önkormányzati feladatokat.
Szakembereket szeretne a KIM
Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára közölte, az átalakítás „végső célja” az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, tehát hogy a polgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd valamennyi ügyüket elintézni. Az Országgyűlésnek már benyújtott előterjesztés értelmében 81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél, és 80-at telepítenének át a járási hivatalokba; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.
Szabó arról egyelőre nem tudott beszámolni, hány járás lesz, hol lesznek azok székhelyei, és mely települések tartoznak majd az egyes járásokhoz. A kormánynak legkésőbb június 30-áig kell döntést hozni, de bízik abban, hogy ez már korábban megtörténik. A járási hivatalok vezetőinek jogállását érintő kérdésre azt mondta, még zajlik az egyeztetés, de a tárca szakmai álláspontja az, hogy szakember kerüljön a hivatalok élére.
Nem terjesztették be
Mint ismert: januárban komoly viták alakultak ki az akkor megismert járási térkép kapcsán. Vidéken több polgármester azt nehezményezte, hogy elveszítik korábbi kistérségi vezető szerepüket, míg Budapesten a fideszes polgármesterek kevésnek találták a hét körzet létrehozását. A február eleji egri Fidesz-frakcióülést követően mégsem terjesztette be a KIM a törvényt az Országgyűlésnek, és tovább folytatódtak az egyeztetések.
A fővárosi vita egyelőre úgy próbál rendeződni, hogy várhatóan minden kerületben lesz járási hivatal. Navracsics erről az elképzelésről így vélekedett: „ezeknek a tevékenységeknek a jelentős része nagyobb egységbe is szervezhető”. Ahogyan például az adóhatóság, vagy ahogy éppen a bíróságok nem kerületenként működnek, hanem több kerület alkot egy egységet, úgy a körzetek is több kerületet foghatnának össze – magyarázta.
Vidéken várhatóan 170 járás lesz a korábban tervezett 168-cal szemben, így többek között Balatonalmádi mégis járási központtá fog válni. Az egyeztetések még itt is zajlanak Rácz Róbert és Kósa Lajos vezetésével. A végső szót a körzetekről és annak elöljáróiról majd a kormány fogja kimondani, de a döntésben vélhetően szerepet fog játszani, hogy a parlament létszáma 2014-ben a mostani 386-ról 199-re csökken.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
