Győri Péter elmondta, hogy a gyorsjelentés szerint 8641 hajléktalan vett részt a kérdőíves felmérésben.
Közölte, az adatfelvétel nem terjedt ki minden hajléktalan emberre, hiszen nem érnek el mindenkit, és nem is mindenki válaszol a kérdésekre. Tehát az utcai szolgálatok sokkal több hajléktalanról tudnak, mint ahányat meg tudtak kérdezni a felmérés során – magyarázta.
Azt tudják – mondta –, hogy 2500 ember biztosan a közterületen él, de azt nem lehet tudni, hogy mennyivel többen töltik az éjszakájukat az utcán. A felméréssel az általuk ismert hajléktalanok körülbelül 60 százalékát tudták megközelíteni – jegyezte meg Győri Péter. Elmondta, a február 3-án megkérdezett 8641 hajléktalan közül 6302-en szállón, 2339-en közterületen válaszoltak a feltett kérdésekre.
Február 3-án az utcai szolgálatok jelentései alapján Budapesten 1200 ember aludt közterületen. A felmérésben 876 utcán lévő hajléktalant tudtak megkérdezni. Vidéken 1463 utcán élő ember válaszolt a feltett kérdésekre.
Egészében a szállókon élők 60 százaléka – 6302 ember – vett részt a felmérésben. A felmérés eredményei alapján ezeknek az embereknek az élethelyzetéről részletes adatokkal rendelkeznek majd – fűzte hozzá.
Győri Péter beszélt arról is, hogy a hajléktalanok egyharmada Budapesten, kétharmada vidéki városokban lelhető fel. Az elmúlt négy évben mindig is azt tapasztalták, hogy a vidéki városokban összességében több hajléktalan ember él, mint Budapesten – fűzte hozzá.
Mint mondta, a felmérés szerint erre az évre is „csökkent a fedél nélkül élők száma”; Budapesten már három éve, vidéken már két éve csökken. Ennek okai között sorolta fel a felmérés készítésekor tapasztalt rendkívüli nagy hideget, a szociális programokat és a katasztrófavédelmi intézkedéseknek köszönhetően megnyílt szükségmenhelyeket.
Győri Péter szerint a csökkenés annak is betudható, hogy hónapok óta retorziós intézkedések voltak ezzel az élethelyzettel szemben, tehát szabálysértési eljárást lehetett indítani„, és ennek hatására többen „elrejtőzhettek”. „Azonban még ezen a leghidegebb éjszakán is több mint 2500 ember fedél nélkül aludt” – mondta. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt öt évben végzett február 3-i felmérések során 25 ezer embert kérdeztek meg, ami azt jelenti, hogy ezen idő alatt legalább ennyi embert „megérinthetett a hajléktalanság”.
Elmondta, a hivatalos adatok szerint Magyarországon mintegy tízezer, a hajléktalanoknak fenntartott férőhelyet működtet az ellátórendszer. Ebből 5600 átmeneti szállón található, 4600 éjjeli menedékhely, ezek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a főváros és a vidéki települések között.
Szabó Andrea, a Február harmadika munkacsoport tagja elmondta: idén 54 vidéki város vett részt a felmérésben, korábban 12-15 település hajléktalanellátásáról voltak adatok. Az újonnan bevont településekről mintegy 1500 kérdőív érkezett be – fűzte hozzá.
A felmérést, amelyben több hajléktalanokat ellátó szervezet vesz részt, 1999 óta végzi a Február harmadik munkacsoport, minden év február 3-án.
Győri Péter szólt arról is, hogy a hajléktalanok téli ellátása április 15-én ér véget, ekkor szűnnek meg időszakos férőhelyek. A katasztrófavédelmi intézkedéseknek köszönhetően létrejött befogadóhelyeket március közepéig lehetett igénybe venni – jegyezte meg.
origo.hu
Így gombolt le Magyar Péter ötvenmilliót a Tisza-szavazókról
