Mindig problémás a korlátozás egy szabályozásnál, a kivétel, a jogalanyok közötti különbségtétel, például annak alapján, hogy a földvásárlók magyarok-e vagy külföldiek – hívta fel a figyelmet Darák Péter, a Kúria elnöke az új földtörvénnyel kapcsolatos szerdai szakmai konferencián. Uniós csatlakozásunkkor vállaltuk, hogy legkésőbb 2014. április végétől feloldjuk a termőföldre vonatkozó tulajdonszerzési tilalmakat a tagállamok állampolgárai előtt.
A távirati iroda beszámolója szerint Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója úgy vélte, leginkább a külföldi gazdasági társaságoktól lehet félni, hiszen nincs identitásuk, s csak a befektetés megtérülése, jövedelmezősége érdekli őket. A szakember kijelentette: a földbirtokok ügye a magyar mezőgazdaság kulcskérdése, ezért politikai döntésre van szükség. A főigazgató szerint a helyi, közepes méretű egyéni, családi gazdaságoknak kell elsőbbséget adni.
A konferencia több előadója is utalt arra, hogy a tagállamok többsége, bár keveset beszél róla, de patrióta gazdaságpolitikát folytat, amely gyakorlatot hazánk is követheti. – Európában már nincs szabad föld, Magyarországéhoz hasonló, jó minőségű birtokok csak Észak-Olaszországban és Franciaországban találhatók, ezért a moratórium lejárta után erőszakos földvásárlási hullám várható – jelentette ki Font Sándor fideszes politikus. A parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint ezzel számolni kell az új földtörvény megalkotásakor és az előzetes engedélyezési eljárások kialakításakor, a bírák pedig perekre számíthatnak azoktól, akiknek mindez nem tetszik majd.
A teljes cikket a Magyar Nemzet július 5-ei számában olvashatja.
origo.hu
Menczer Tamás: A németeket is megvédték a brüsszeli szabályok, ugye, Peti?
