Semjén Zsolt az aláírást követően újságírók előtt kiemelte: közfeladat ellátása esetén az állami, helyi önkormányzati szervvel azonos költségvetési támogatásban részesülhet a szervezet, és a kormány a jogi kereteken belül védelmet biztosít a szervezet nevével, lobogójával, címerével és más jelvényeivel való visszaélések ellen. Megjegyezte: ha egy civil szervezet állami támogatást kap, akkor „kalózok is megjelenhetnek azokon a területeken”, akik jogosulatlanul akarják használni a cserkész szót, és jogalap nélkül használnák a logókat és szimbólumokat. Példaként említette a Máltai Lovagrendet, ahol hasonló eset történt.
Erősíti a nemzettudatot
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el „az ifjúság gondozásában”, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit – hangsúlyozta. Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában. „Olyan természetes hajszálgyökerekkel szövi át a magyar életet, ami semmi mással nem helyettesíthető” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A nácik is üldözték a cserkészeket
Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami „nagyszerűen működött” az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt. Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, „az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették.” Megjegyezte: a cserkészeket a nyilas hatalom idején a nácik is üldözték.
Nem kapták vissza az ingatlanokat
Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük. Buday Barnabás, a MCSSZ országos elnöke azt mondta: önkéntes, pártpolitikától mentes ifjúsági szervezetként működnek, nyitottan mindenki számára, kiállva az értékeik mellett. Hangsúlyozta: nem politikai megrendelésre írták alá a megállapodást, és örül, hogy a kormány észrevette szándékaikat. Úgy fogalmazott: megtisztelve érzik magukat, és a százéves szövetség talán az egyetlen „ifjúságnevelő szervezet” Magyarországon, amelynek története ennyire szerteágazó.
Kiemelte, a megállapodás lehetővé teszi, hogy még többet dolgozzanak, és erős lökést ad, hogy a tagság létszámát növeljék, kilépjenek a sztereotípiák szorításából. Szeretnék, ha minden magyar fiatal valamilyen módon halljon a cserkészek tevékenységéről – jegyezte meg. A kiosztott háttéranyag szerint a világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik, a Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában mintegy nyolcezer cserkész tevékenykedik az ország minden megyéjében.
