Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az átlagkeresetek alakulásáról elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által csütörtökön közölt adatok nem feltétlenül annyira pozitívak, mint ahogy első ránézésre tűnik.
Árnyalt siker a bérnövekedés
„Ez rendkívül összetett dolog, s ez egy torzított adat volt” – mondta Suppan, majd hozzátette, hogy több dolog is „árnyalja a képet”. Egyrészt a tavalyi év végén több cégnél a bónuszokat átvitték januárra, hogy kisebb legyen a bérteher. A minimálbérek is emelkedtek, továbbá a leginkább ott nőttek a bérek, ahol eleve alacsonyak voltak – például az építőiparban vagy a vendéglátásban.
Megugrottak a magyar kockázati felárak
Nagyrészt az EU–IMF-tárgyalással kapcsolatos információk mozgatják a felárakat a Takarékbank elemzője szerint, de komoly hatása van az olasz és a spanyol adósságproblémáknak is. „Egy hét alatt 35 bázisponttal nőtt a magyar CDS, míg a régió többi országában mindössze 1-2 bázispontos növekedés volt” – emelte ki Suppan.
Credit Default Swap (CDS):
Adósságtörlesztésre köthető biztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési termék. A CDS árazását a piacok tapasztalati alapon a szuverén országkockázat alakulásának egyik legmegbízhatóbb indikátorának tekintik. (Az 500 bázispontos CDS-árazás azt jelenti, hogy tízmillió euró 5 éves lejáratú kötvényadósság törlesztésbiztosítási díja évi 500 ezer euró.)
A negatív külpiaci hírek „leginkább minket fertőznek”. A magyar CDS-felár jelenleg 600 bázispont körül mozog, melynek egyik legfőbb oka az elmúlt tíz évben kialakult súlyos adósságállomány. „Mindezek mellett rendkívül magas a külső kitettsége hazánknak, s nagyon magasak a finanszírozási költségek is” – emelte ki az elemző. Szerinte ez rövid távon nem okoz problémát, ugyanis „az állampapírok rendben elmennek az aukciókon, igaz, méregdrágán”.
A CMA DataVision jelentése szerint az első negyedévben Magyarország is a legkockázatosabb országok között szerepelt. „Világpiaci porondon folyik a huzavona, mely előtérbe tolt minket, s emiatt többet foglalkoznak Magyarországgal” – emelte ki Odor Tamás. A GlobalFX vezető elemzője szerint nyilvánvaló, hogy „nem állunk a legjobban, nem véletlenül kértünk az IMF-től védőhálót”.
Korábban több elemző is kiemelte, hogy alapvetően a fundamentális adatokkal nincsen különösen nagyobb baj. Odor szerint a magas kockázati besorolás főleg a „piaci környezetnek” köszönhető. „Kockázatos befektetésnek tartanak minket, s ebben sajnos a politika is benne van.”
Suppan kiemelte, hogy hosszú távon inkább lehetnek komoly gondok, ugyanis ilyen reálkamatok mellett 4 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség vagy arra, hogy további 4 százalékos költségvetési többlet legyen. „Jelenleg havonta tízmilliárd forinttal nő a kamatteher” – tette hozzá.
A harmadik negyedévig elég a devizatartalék
Nyár végéig elegendőnek tűnik az ország devizatartaléka, utána viszont ki kell menni a devizapiacra. „A forintkötvényeket méregdrágán ugyan, de elviszik, ugyanakkor a devizakötvények esetén lehetnek gondok IMF-megállapodás nélkül, mert folyamatosan járnak le a devizakötvényeink” – mondta Suppan.
Odor Tamás szerint az Államadósság Kezelő Központ keddi aukciója „nem sikerült túl jól”: annyival kevesebb kincstárjegyet értékesítettek, amennyivel többet eladtak az elmúlt hetekben. Az elemző hozzátette, hogy a csütörtöki aukció már sikeresebb volt, s „azt mindenképpen jónak tekinthetjük, hogy viszik a magyar állampapírokat”.
A jövő hét fordulópont lehet
A konvergenciaprogramot már nagyon várják a piacok, amit „ha megfelelőnek tartanak Brüsszelben”, akkor eljuthatunk az IMF-fel való megállapodás kapujába. Ugyanis Brüsszel felé azt kell felvázolnunk, hogy „tartósan alacsonyan tudjuk tartani a deficitet”. Suppan hozzátette, hogy a konvergenciaprogramon sok múlik, de önmagában „nem alapfeltétele a megállapodásnak”.
Uniós válaszokra várva
Orbán Viktor kedden José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével találkozik, s a hét közepe felé már Brüsszel is biztosan véleményt formál majd a kötelezettségszegési-eljárásokra adott magyar válaszokról. „Tisztábban fogunk látni” – emelte ki Suppan.
„A legnagyobb probléma az, hogy ez a huzavona már fél éve tart, s a piacok egyre szkeptikusabbak. Továbbá van egy komoly hitelességi probléma is: gyakorlatilag nulláról kell újjáépíteni a bizalmat” – mondta a Takarékbank elemzője.
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Odor elmondta, hogy „pici előrelépésnek számít, hogy a kétnapos konferencián kompetens tárgyalóféllel tudunk leülni”. (A magyar delegáció tagjaként, Matolcsy György szombaton David Liptonnal, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettesével tárgyalhat.) Ez pozitívan hathat a forintra és az ÁKK aukcióira, annak ellenére is, hogy „ki tudja, mikor születik meg a megállapodás”.
A forint hetek óta változatlanul ugyanabban a 295–300-as sávban mozog az euróval szemben. A hétfői napon gyengült ugyan a hazai fizetőeszköz – főképp a rossz spanyol hírek miatt –, de hét második felében már inkább az enyhe erősödés volt a jellemző.
A GlobalFX vezető elemzője kiemelte, hogy hétfőn a spanyol kötvényhozamok átlépték a lélektani 6 százalékos határt. Brutális mértékben drágultak a hozamok a 12 és 18 hónapos állampapírok esetében. „Ez a 6 százalékos szint a fájdalomküszöb, s ez erősen rossz a spanyol gazdaságnak.”
