Ausztria
Bulgária
Csehország
Horvátország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
Ukrajna
Európai Unió
euróövezet
2,6
2,0
3,8*
1,6
4,3
2,4*
3,8
2,9
3
2,9
2,6
A régióban jelenleg Magyarországon a legmagasabb az infláció mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda délelőtt közölte, hogy márciusban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ehhez képest Romániában történelmi mélypontra süllyedt a pénzromlás mértéke, Ukrajnában pedig kilenc éve nem volt ilyen alacsony az infláció. A magyar adatokkal és a kilátásokkal kapcsolatban optimistán nyilatkoztak az MNO által megkérdezett elemzők.
Török Zoltán elmondta, hogy személy szerint kellemesen meglepődött az infláció csökkenésének mértékétől. A Raiffeisen elemzője úgy látta, hogy 5,9 százalék környékén maradhat a fogyasztói árak növekedési üteme. „A csökkenés okai a részletekben rejlenek” – mondta, és kiemelte, hogy az élelmiszerárak mérsékeltebb emelkedése vezetett oda, hogy csökkenhetett a pénzromlás mértéke. Az elemző elmondta, hogy leginkább az üzemanyagár-emelkedés húzta az inflációt.
Odor Tamás szerint a csökkenés már „önmagában dicséretes dolog” annak függvényében, hogy az áfakulcs 27 százalékra nőtt. „Az elemzők többsége és a kormány is azt valószínűsíti, hogy 5 százalék körüli értékre csökkenhet az infláció. Így az 5,3 százalékos éves cél is elfogadhatónak tűnik” – mondta a GlobalFX vezető elemzője.
Török kiemelte, hogy „sem az üzemanyagárak, sem pedig az élelmiszerárak emelkedése nem csengett még le”, a forint árfolyama is ezt vetíti előre. A Raiffeisennél úgy látják, hogy „tartósan 5,5–6 százalék között maradhat az infláció az őszig”.
2013-ban reális lehet a 3 százalékos infláció
A jövő évet illetően az elemző elmondta, hogy a bázishatás miatt 2013-ra 3–4 százalék közé várja az infláció mértékét. Hozzátette, hogy különböző adók, illetve ársokkok miatt beragadhat ezen a szinten is a fogyasztói árak drágulása. Odor hasonló véleményen van: „2013 második negyedévére elérhetőnek tűnik a 3 százalékos infláció”.
Ugyanakkor a világpiac még keresztülhúzhatja a jövő évre tervezett 3 százalékos inflációs célokat, emelte ki. Az elmúlt időszakban nőtt a magyar CDS-felár, s az olasz és spanyol kötvényaukciókon is elszálltak a hozamok, ami a forintra is rossz hatással volt. „Március végéhez képest 10 forinttal megugrottak a jegyzések, s jelenleg a pesszimistábbak már 310-es, míg az optimistábbak is csak 295-ös euróval számolnak” – emelte ki példaként a külpiac ingadozásaira.
Jelenleg többek között az EU/IMF-kapcsolatok alakulásától függ az, hogy a jegybank változtat-e az alapkamaton – továbbá „a kilátások változása a fő mozgatórugó”. A megállapodástól a piaci bizalom javulását várja Török, melyre az év második felében kerülhet sor. „Optimális esetben már a nyáron létrejöhet a megállapodás, kamatcsökkentésre pedig legkorábban az őszi–téli hónapokban kerülhet sor” – mondta az elemző.
Kamatemelés is szóba jöhet
Kuti Ákos a jegybanki kamatlábat illetően már emelésről beszélt. „A tankönyvi példa is azt sugallja, hogy emelni kellene a kamatlábon, amennyiben a jövő évi célokat tartani kívánjuk” – mondta az Equilor vezető elemzője. A szakértő mindenesetre nem vár emelést a következő néhány hónapban, mert több negatív hatása is lenne.
„Egy kamatemelés a kötvénypiacra – már így is drága a finanszírozás –, továbbá az amúgy is gyenge banki hitelezésre sem lenne jó hatással” – érvelt Kuti. Amennyiben sikerül végre megállapodni az unióval és az IMF-fel, akkor már lehetne beszélni kamatvágásról, hiszen „zsebben lenne a tartalék”. Jelenleg rossz a piaci környezet, emelni kellene a kamatlábon, de „a monetáris politikán kívül vannak más szempontok is”.
Az MNB két hét múlva dönt a kamatlábról, s Kuti Ákos szerint már többen lesznek, akik az emelés mellett érvelnek majd. Mindazonáltal „várhatóan marad a 7 százalékos alapkamat” – tette hozzá.
