A kínaiak nem vesznek gagyit

Mintegy 3500 milliárd forintot tesz ki az éves kínai–magyar kereskedelmi forgalom. A vállalkozások és a két állam azonban nem ülnek a babérjaikon: többet akarnak.

Károly Gábor
2012. 05. 14. 17:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012. január 1-jétől vette át kormánybiztosként a kínai–magyar viszony ápolását. A keleti nyitás korábban csak szlogen volt, mostantól viszont már valódi kitörési pont lehet – hívta fel a figyelmet Szatmáry Kristóf. Az államtitkár jelezte, mióta az NGM-hez került a kínai kapcsolatokért felelős részleg, 30 új munkatárssal bővült. Rajtuk kívül nemsokára egy kereskedőház is segíti majd a kapcsolatok alakulását.


Globális nyitás

Takács Szabolcs inkább a politikai kapcsolatok múltjára, jelenére koncentrált. A Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának vezetője hangsúlyozta, Magyarország volt az első a térségből, mely a világháború után újra felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. A hagyományosan jó viszony a 60-as, 70-es években elcsendesedett, és a rendszerváltást követően éledt újra, majd stabilizálódott. Elfogadtuk egymást – így Takács. Elhangzott: a magyar kormány globális nyitást célzó politikájának egyik kiemelt területe Ázsia, ezen belül Kína, de hasonlóan fontos Dél-Amerika (BRICS) és Dél-Ázsia is. Kiemelte, ez nem véletlen, a G20-ak között immár 5 ázsiai ország található.

A politikus kitért az 1997-es ázsiai pénzügyi válságra is, melynek leginkább érintett államai Japán, a Koreai Köztársaság, Indonézia és Thaiföld voltak. Nagyjából 20 ezer vállalkozás szűnt meg ekkor, így ezeknek az országoknak van némi fogalma arról, mi zajlik most Európában. A '97-es válság – mely egyébként Kínát kevésbé érintette – következtében a világ némiképp elfordult a térségtől. Magyarország ebben az időszakban lassan eltávolodott az olyan szocialista partnerektől, mint Laosz, Kína, Mongólia vagy Észak-Korea.

Keleti cselekvés

A 2008-ban kezdődő krízis kedvező helyzetben találta a térséget, így Kínát is. Ennek oka, hogy nagyobb stabilitást, növekedést biztosító gazdasági megoldásokat találtak, alkalmaztak. Magyarországnak ebben a helyzetben azon kellett gondolkoznia, hogyan tudná kiaknázni a nagy potenciált magában hordozó keleti kapcsolatokat. „Keleti cselekvés, keleti nyitás, talán így lehetne legjobban jellemezni a kormány célkitűzését” – jegyezte meg az osztályvezető. Ugyanakkor azzal, hogy az Európai Unió tagja vagyunk, önállóan vállaltuk, hogy diplomáciai mozgásterünket korlátozzuk, tette hozzá.

2003-ban Kína és az EU stratégiai partnerségi szerződést kötöttek. Az ázsiai ország elsősorban gazdasági kapcsolatokban reménykedik az unióval, és ígéretet tett rá, hogy segít a gazdasági válságból való kilábalásban. Az EU viszont politikai alapon is szeretné pozicionálni magát ebben a viszonyban. Oroszországgal az energiahordozók miatt jó a kapcsolatuk, az USA-val pedig gazdasági-pénzügyi tekintetben is – magyarázta Takács Szabolcs.

Az EU–kínai stratégiai párbeszéd a magyar elnökség idején 2011 májusában lódult meg, majd júniusban tizennyolcból 15 ázsiai külügyminiszter tett látogatást Gödöllőre, az uniós elnökség központi helyszínére. Takács Szabolcs leszögezte: nem a soros elnökséget ellátó Magyarország, hanem az unió tárgyalt ekkor Kínával, ekképpen a magyar siker az egész közösségé volt.

Röpködtek az ezermilliárdok

Kína Magyarország legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: hazánk évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthat. Peking hazánkban 2,3–2,5 milliárd dollár értékben fektetett be, elsősorban informatikai, elektronikai és a telekommunikáció terén. Orosz György, az NGM külgazdasági osztályának vezetője elmondta, a kapcsolatok élénkítésében fontos szerepet vállal a Kínai–Magyar Tanácsadó Testület, mely 4-6 alkalommal ülésezik majd évente. Cél, hogy hazánk gazdasági hídfőállás legyen a térségben.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Kínában nem ugyanazok a szabályozások érvényesek, mint az unióban vagy Magyarországon. A siker érdekében komoly piaci felmérést kell végezni, és a folyamatos konzultáció is fontos. Kiemelte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerepét, mely kereskedelemfejlesztési pályázatok meghirdetésével kívánja segíteni a hazai kkv-k érvényesülését külföldön, így Kínában is.

Wang Hongliang, a kínai követség kereskedelmi tanácsosa olykor a tolmácsot is zavarba hozta, amikor a kínairól átváltva tökéletes magyarsággal javított az elhangzottakon. Megjegyezte: Kína és Magyarország kapcsolata baráti, de ennél is fontosabb, hogy országa számára Magyarország a legfontosabb gazdasági partner a térségben. Ugyanakkor kiemelte, a válság miatt nagyjából 16 százalékkal csökkent a forgalom a két ország között. Ezek a nehézségek átmenetiek, nem kell megijedni tőlük, tette hozzá. A közös beruházások száma egyre növekszik, a hazánkban alkalmazott kínaiak száma meghaladja a négyezer főt.

Vasutat is építenek Magyarországon

A közös projektek közül kitért a Huawei gyárra, melynek Pécs mellett immár Budapesten is van telephelye. Együttműködést terveznek a reptéri gyorsvasút és egyéb hazai vasúti hálózatok felújítása kapcsán is. A kapcsolatok tökéletesítését célozza a közös mezőgazdasági és technológiai bizottság felállítása. Kiemelt cél egy több száz millió dolláros befektetés: a kínai állam ugyanis a kelet-európai országok többségében gazdasági-technológiai parkokat kíván létrehozni.

Kínai tőke és magyar találmányok


2015-ig a két ország közötti gazdasági kapcsolatból eredő befektetések összegének át kell lépnie a húszmilliárd dollárt, utalt a tavalyi miniszterelnöki találkozó egyik legfőbb vállalására Wang Hongliang. Hazája gazdasági fejlődése kapcsán leszögezte: a növekedés üteme ugyan visszaesett, a tengerparti városok viszont töretlenül fejlődnek. Jól jelzi ezt, hogy a kínai kkv-k által generált bevétel eléri az 1700 milliárd dollárt. 250 millió mobiltelefon kerül piacra évente, és egymilliárd palack bort fogyasztanak el a kínaiak 365 nap leforgása alatt. Leszögezte, Kínában a tőkének, Magyarországon pedig az új találmányoknak nincsenek hiányában: a két dolgot érdemes lenne összekötni és kiaknázni. A kínaiak nem félnek a drága termékektől, de a kiváló minőséget óhajtják, zárta a diplomata.

Híd a két ország között

Károly László, a Kínai Kapcsolatok Fejlesztéséért Szakmai Osztály elnöke előadásában elmondta, hogy a BKIK egy „hidat szeretne létrehozni” a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének érdekében a két ország között. A szakmai osztály már hét kínai kamarával áll kapcsolatban. Károly László kifejtette, hogy a kamara célja elősegíteni a tapasztalatok cseréjét. Az elnök ezt kisebb konferenciákon, workshopokon főképp szakmaspecifikus előadásokkal képzeli el.

A Túró Rudi is fontos

Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója a piackutatás és a marketingkommunikáció fontosságáról tartott előadást. Példaként kiemelte a Túró Rudi esetét: hazánkban sokan kedvelik, de Kínában hagyományosan nem szeretik a tehéntúróból készült termékeket – később a cég be is záratta kínai gyárát. Fontos támaszték lehet egy cég számára az országimázs is – ez főként az exportőr vállalkozásokra igaz. Sárkány itt is egy példával szemléltette az ilyen jellegű kommunikáció fontosságát: a francia bor ugyanis kiváló marketinget kapott a távoli országban, így a kínaiak nem véletlenül gondolják azt, hogy „a bor csak francia lehet”.

A cégvezető elmondta, hogy a Kínában próbálkozó vállalkozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mit gondolnak az ottani emberek Magyarországról. Sárkány kiemelte, hogy elsősorban a finom borokról és a méltán nevezetes fürdőinkről tudnak. Az átlagos kínai polgár szerint hazánk egy békés ország, mely nagyjából annyit tesz, hogy nincs nagy tömeg, és jó a levegő.

Nem vesznek gagyit

Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a kínaiak már tudatos vásárlók. „Odamegy, megnézi, megfogja, megveszi” – így vásárolnak Kínában. Eljutottunk oda, hogy a fogyasztás már tudatos, „nem vesznek gagyit”, valamint a kínai vásárlók már tisztában vannak az őket megillető jogokkal is. Főleg környezetvédelmi projektekben gondolkodnak Kínában: modern mezőgazdasági technológiák, bio- és energetikai technológiák, valamint természetesen érdeklődnek a high-tech iránt is.

Az üzlet az üzlet

„A kormányzati kapcsolatok fontosak, de Kínában minden az üzlet szerint történik” – emelte ki. Olyannyira, hogy a szerződések az utolsó utáni pillanatokban is módosulhatnak – legalábbis a kínai partnerek előszeretettel próbálkoznak akár a hivatalos sajtótájékoztató előtti percekben is módosítani a szerződésen. Forintos szerint meg kell nézni, mire van szükség, mire van kereslet Kínában – nem pedig adott termékhez megkeresni a kereskedelmi partnert. A cégvezető hozzátette, hogy szerinte a magyar cégeknek igenis van keresnivalójuk a szolgáltatási szektorban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.