– A büntető törvénykönyv ide vonatkozó szabályozása értelmében az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kiemelte,
nem csupán büntetőjogilag aggályos a tízperces leállás, hanem alkotmányos elveket is sérthet. Az alaptörvény XXII. cikkének (1) bekezdése szerint Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. Ez az alapelv különösen a folyamatos közszolgáltatás biztosítására irányuló kötelezettséget hangsúlyozza, amely a közösségi közlekedésre is vonatkozik.

Sztrájk esetén sem állhat le minden
Vagyis jogilag tehát nem állítható, hogy a tízperces leállás teljesen legális, ugyanis ez nem minősült jogszerű sztrájknak a sztrájktörvény előírásai alapján, és alkotmányos elvet is sért az akció.
Lomnici kiemelte, a sztrájktörvény kifejezetten rögzíti, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Vagyis a közösségi közlekedés esetében sztrájk esetén is kötelező a még elégséges szolgáltatás fenntartása.
A közösségi közlekedés esetében a jogszabályok előírják, hogy minden esetben fenn kell tartani egy minimum feladatellátási szintet, a lakosság alapvető közlekedési szükségleteinek biztosítása érdekében. Ezt a munkajog még elégséges szolgáltatásnak hívja
– jelentette ki az alkotmányjogász. Lomnici egyértelműen kijelentette, a tízperces leállás alkotmányos elveket és büntetőjogi tényállásokat is sérthet, ezért a polgári jogi felelősség szempontjából a Budapesti Közlekedési Központ, mint közszolgáltató, kártérítési felelősséggel tartozhat, amennyiben az utasok a leállás következtében jogilag értékelhető kárt szenvedtek el.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó leállás nem minősült jogszerű sztrájknak a sztrájktörvény szerint, valamint a közszolgáltatási folyamatosság követelményét megsértette, a jogellenes károkozás lehetősége fennáll. Amennyiben tehát utasok például többletköltséget, jövedelemkiesést vagy más igazolható hátrányt szenvedtek el, jogalapjuk lehet a kártérítés érvényesítésére
– tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán. Kiemelte, a főpolgármester politikai felelőssége fennáll, mivel a döntés politikai célú demonstráció volt, amely a közvélemény és a politikai szereplők megítélését befolyásolhatja.
Nem egyszerű a beavatkozás
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint mikor jöhet el az a pont, hogy a magyar államnak közbe kell avatkoznia, és át kell vennie a BKK irányítását, ifj. Lomnici Zoltán válaszul kifejtette,
ha a főváros ezt a feladatát tartósan nem látja el, a jogszabályok akkor sem teszik lehetővé, hogy az állam egyszerűen átvegye a közösségi közlekedés üzemeltetését. Átadásra nincs lehetőség, hanem törvényességi felügyeleti eszközök útján lehet beavatkozni.
Nyomozás indulhat
Amint arról már korábban is beszámoltunk, nyomozás indulhat Karácsony Gergely döntése miatt, miután utasítására pénteken tíz percre leállt Budapesten a tömegközlekedés. Az ügyben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság járhat el.
Közérdekű üzem működésének megzavarása vétség miatt feljelentés-kiegészítést rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Karácsony Gergely mai BKK-s akciójával összefüggésben – derült ki abból a hatósági határozatból, amelyet Tényi István küldött el lapunknak. A dokumentum szerint az ügyet átteszik a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságra. Erre azért volt szükség, mert a feljelentéssel érintett személlyel, Karácsony Gergellyel a budapesti rendőrfőkapitány munkakapcsolatban van. Emiatt a BRFK ebben az ügyben nem járhat el.
A feljelentés-kiegészítés azt jelenti, hogy a feljelentőtől további adatokra, információkra van szüksége a hatóságnak. A rendőrségnek összesen harminc napja van arra, hogy döntsön: megindítja a nyomozást vagy pedig elutasítja a feljelentést.
Az ügy előzménye, hogy Tényi István a rendőrséghez fordult azután, hogy a főpolgármester bejelentette, pénteken tíz percre leállítja a tömegközlekedést a fővárosban. Az előzetes ígéreteknek megfelelően ma 11.50-kor le is állt a közösségi közlekedés.