Citybeli elemzői vélemény szerint a tárgyalások megkezdésével most már nem is kell megvárni az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én esedékes ülését, mivel az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso már szerdán közölte, hogy javasolja a Magyarországnak járó kohéziós folyósítások részleges felfüggesztéséről hozott korábbi döntés visszavonását.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői a befektetők számára összeállított, Londonban szerdán ismertetett helyzetértékelésükben azt valószínűsítették, hogy a hivatalos tárgyalások a valutaalappal és az EU-val júliusban, a június végi Ecofin-ülés után kezdődhetnek. Ez ugyan későbbi dátum lenne az eddig vártnál, de még így is lehetséges lenne a tárgyalások nyári befejezése – vélekedtek a ház londoni elemzői.
A labda ismét a kormány térfelén
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója ugyanakkor Barroso szerdai bejelentéséről összeállított gyorselemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a labda „ismét a magyar kormány térfelén van”, Magyarország ugyanis eddig azon az állásponton volt, hogy a hivatalos IMF/EU-tárgyalások kezdete az Ecofin-ülés után várható. Az Európai Bizottság szerdai javaslata után azonban „miért is kellene tovább várni” a tárgyalások elkezdésével – fogalmazott az RBS vezető londoni elemzője. Ash kiemelte mindazonáltal, hogy a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban maradtak nyitott kérdések, és ezért a jegybanktörvény további módosítására lesz szükség.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai szerdai elemzésükben közölték: véleményük szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek „nem sok haszna származna” abból, ha „túl sokáig várna” az IMF/EU-megállapodással, mivel ez potenciálisan jelentős pénzügyi instabilitás veszélyének tenné ki a magyar gazdaságot.
Nőhet a kormány támogatottsága
A ház szerint gyors IMF/EU-megállapodás esetén a kormány támogatottsága is növekedhet, tekintettel a forintárfolyam várható stabilizálódására és a hitelköltségek csökkenésére. Mindemellett az IMF/EU-program révén már jó előre biztosítani lehetne a jövő évi devizafinanszírozási igényeket, ami tágítaná a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét a 2014-es választások közeledtével. A cég szerint szükséges a megállapodás nyújtotta külső biztosíték ahhoz is, hogy a kormány elégséges adósságrefinanszírozási forráshoz juthasson a magántőkepiacon.
Mennyi az annyi?
A Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai közölték: alapeseti forgatókönyvükben egy 18 hónapra szóló, 8 milliárd eurós elővigyázatosságihitel-csomag szerepel. A ház szerint „normál piaci körülmények” esetén a magyar kormány valószínűleg nem kívánna lehívni a keretből, de a kibontakozó euróövezeti válság potenciális súlyossága miatt mégis lehetséges, hogy Magyarországnak fel kell majd használnia a csomag egy részét.
Más nagy londoni házak ennél majdnem kétszer nagyobb értékű IMF/EU-csomagot valószínűsítenek, ugyanakkor szintén azt valószínűsítik, hogy Magyarország használni fogja az IMF/EU-keretet, ha az jóval olcsóbb finanszírozást nyújt a piacinál.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői nemrégiben összeállított prognózisukban a harmadik negyedévre valószínűsítettek megállapodást egy 15 milliárd eurós, két évre szóló készenléti csomagról.
Finanszírozás a piacról
A ház londoni közgazdászai múlt heti újabb elemzésükben – időközben tett budapesti tájékozódó látogatásukról beszámolva – közölték: a magyar kormány a készenléti IMF/EU-megállapodás után is azt tervezi, hogy a piacról oldja meg a finanszírozást, abban az esetben, ha a devizaadósság hozama 6 százalék alá kerül. Az IMF/EU-finanszírozás ennél olcsóbb – 4-4,5 százalék –, a magyar kormányilletékesek megítélése szerint azonban „a politikai ára” lenne magas annak, ha az ország nemzetközi szervezetek finanszírozására támaszkodna – írták budapesti tárgyalásaikról a JP Morgan elemzői.
A cég londoni szakértőinek saját véleménye szerint azonban, ha a devizaadósság hozama az IMF/EU-megállapodás ellenére is 6 százalék felett maradna külső tényezők miatt, akkor a magyar kormány valószínűleg lehívna az IMF/EU-keretből, és csak „nagyon korlátozott” devizakötvény-kibocsátást hajtana végre.
