Az uniós biztosok valamennyi tagállam költségvetését megvizsgálták, hogy időben kiszűrhessék és megelőzhessék a pénzügyi bizonytalanságokat. Az ajánlások részletes ismertetése előtt az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, az unió gazdasága gyógyulóban van. „Komoly fejlődést értünk el, már kezd hatni a válság elleni gyógyszer” – fogalmazott a minap José Manuel Barroso, a legfontosabb eredmények közt említve a Magyarországra vonatkozó előrejelzések javulását. A bizottság szakértői úgy számolnak, a Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedéseinek köszönhetően a költségvetés hiánya jóval a kötelező szint alá, 2,7 százalékra csökken, ezért a testület javasolja, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa vonja vissza azokat a szankciókat, amelyek a kohéziós pénzek egy részének felfüggesztésével büntették volna hazánkat.
Varga Mihály az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, hogy a csomag nagyságáról és időtartamáról még nincs hivatalos kormányálláspont, hiszen a tárgyalások nem kezdődtek el. Hozzátette: a nyár folyamán elkezdődhetnek a tárgyalások, de „ma nagyon nehéz megmondani, hogy mikor”. Varga Mihály szólt arról is, hogy a finanszírozással ebben az évben nincs különösebb problémája Magyarországnak, ugyanakkor ahhoz, hogy a bizalom és az amiatt csökkenő kockázati felárak olcsóbbá tegyék az ország működtetését, mindenképpen szükséges a megállapodás. (MTI)
Az unió pénzügyi biztosa is sikerként értékelte a deficitcsökkentést. „Ez nagyon pozitív jel, Magyarország megtette a szükséges lépéseket” – nyilatkozta Olli Rehn. Ezzel egy időben az Európai Központi Bank is kiadta jelentését, átfogó reformokat és a jegybank függetlenségének garantálását sürgette.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a szankciók felfüggesztése után a legfontosabb feladat a túlzottdeficit-eljárás végleges lezárása. „Támogatásokat nem áll módjukban megvonni, az nekünk jár, másodsorban az eljárás alól megindul a kikerülésünk; ez egy több hónapos, elhúzódó folyamat lesz, a következő év márciusában fejeződhet be, látnunk kell hozzá a 2012-es év gazdasági tényszámait” – vélekedett Orbán a köztelevíziónak adott kétéves kormányértékelő interjújában.
Heteken belül vége
Mindezek jó előjeleknek tekinthetők Varga Mihály IMF-főtárgyalóként történő, június 1-jei munkakezdéséhez. Hogy azonnal lehet is indulni Washingtonba, a tárca nélküli miniszter csütörtök reggel a köztelevízióban így fogalmazott:
– Jövő héten teszem le a parlament előtt a miniszteri esküt, de nyilván már zajlik az átadás-átvétel Fellegi Tamás kollégámmal. A tárgyalások megkezdése kapcsán egy-két dolog összekeveredett az elmúlt időszakban. Az egyik a túlzottdeficit-eljárás, miszerint Magyarország 2004 óta nem tudott a megkövetelt hiányszint alá kerülni; az emiatt indult, a kohéziós pénzek felfüggesztésével kapcsolatos eljárást a pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én megszünteti. Ez még valóban nem jelenti a történet végét – erősítette meg Varga Mihály.
A másik ügy a nemzetközi hiteltárgyalások ügye: „Többször elmondtam, Magyarországnak nem pénzre van szüksége most, hanem biztonsági hálóra, hogy ha a hozzánk képest elefánt méretű adóssággal rendelkező országok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország a pénzpiacokról elszívnák a forrásokat, akkor a jóval kisebb méretű Magyarország számára ez az évenként lejáró 5 milliárd eurós adósságmérték forrást találjon” – tette hozzá.
Lehúzhattuk volna a rolót
Mint Orbán Viktor az értékelőben beszélt róla, 2002 és 2008 között hazánk működését finanszírozták hitelekből, ezt állította át a mostani kormány piaci finanszírozásra – a két rendszer közötti különbséget Varga Mihály is nagynak nevezte. – Az a nagyságrendi helyzet 2008 és 2012 között, hogy amikor az előző kormány hitelt vett föl, alapvetően csődben volt az ország, ne szégyelljük kimondani. Ha akkor nem kapunk az uniótól és az IMF-től segítséget, Magyarország lehúzhatta volna a rolót – emlékeztetett a tárca nélküli miniszter, aki életmentőnek nevezte a 20 milliárd eurót. Az IMF védőhálójának jelentőségét úgy foglalta össze: „ha van egy ilyen megállapodásunk, akkor olcsóbban tudunk hitelt fölvenni a lejáró adóssághoz”.
Hogy hazánkkal szemben miért mért ilyen rigorózusan az unió, Varga Mihály úgy indokol, a 2004 óta tartó eljárással mi egy „rovott múltú társaság” vagyunk, míg Spanyolországnak könnyen engedélyeztek egy százalékkal nagyobb hiányt. – A kormányok munkája ebből a szempontból sajnos egymásra épül, mi is örököltünk egy helyzetet extrém magas államadóssággal, magas deficittel, papíron lévő költségvetéssel, munkanélküliséggel, tehát nekünk ebből kell most főzni – szögezte le, hozzátéve, „a recept már megvan, az alapanyagok legyenek jó minőségűek hozzá, abból jó kaja lesz”.
