Mielőtt a héten történt eseményeket vennénk szemügyre, kanyarodjunk vissza egy kicsit április végére. Akkor Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MNO kérdésére elmondta, hogy az ország devizatartaléka a harmadik negyedévig elég, utána mindenképpen ki kell menni a devizapiacra. „A forintkötvényeket méregdrágán ugyan, de elviszik, ugyanakkor a devizakötvények esetén lehetnek gondok IMF-megállapodás nélkül, mert folyamatosan járnak le a devizakötvényeink” – mondta akkor az elemző.
Egy hónappal korábban Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója még azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy „Magyarország még az előtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az új hitelről az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek”. Mondhatni, „tesztelte” a piacokat. Az nagyjából körvonalazódott a különböző elemzőházak – főként a mindig jól értesült londoni cégek – jelentéseiben, hogy IMF-megállapodás nélkül rendkívül kockázatos lenne devizakötvényt kibocsátani.
Nem kellett hozzányúlni a tartalékokhoz
Az ÁKK – egyelőre – nem vállalt ilyen kockázatot, helyette viszont szép csendben folyamatosan növelte a forintkötvények kibocsátását: többnyire a meghirdetett értéken felül értékesítette a lejáró adósságpapírokat az aukciókon. Tette ezt úgy, hogy olykor jelentősen emelkedtek a hozamok.
Suppan Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, „megnyugtató, hogy a különböző forrásbevonásokkal, forintforrásból tudtuk fizetni a lejáró kötvényeket”. Az elemző két ilyen forrásra hívta fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a lakossági kötvénykibocsátások révén mintegy százmilliárd forintos nagyságrendben kerültek a háztartásokhoz különböző lakossági papírok, mely mindenképpen üdvözlendő. A másik, hogy „a legtöbb aukción az ÁKK több forrást tud bevonni, s ezekből tudják visszafizetni a lejáró devizakötvényeket úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banknál váltják át azt devizára”.
Csökkenő kockázatok
Ennek az az egyik eredménye, hogy az ország devizatartalékai megmaradtak. Suppan kiemelte, hogy amíg a fenti források kitartanak, úgy „kibekkelhetjük” az idei évet devizakötvény kibocsátása nélkül. Augusztusban esedékes egy törlesztőrészlet az IMF felé, melyre „lassan megvan a fedezet” anélkül, hogy a devizatartalékokhoz hozzányúlna az állam. Suppan hozzátette, hogy a jó hír mellett bizony van rossz is, ugyanis a kamatkiadások nőttek, melyben a gyenge forintárfolyamnak is hatása volt. „Az adósságállomány egy része így forintra cserélődik, tehát csökken az államadósság devizaaránya, mely hosszú távon mindenképpen jó hír” – tette hozzá a szakértő.
A kockázatok csökkenését támasztják alá a legnagyobb londoni CDS-piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision kimutatásai is, mely szerint idei mélypontjára csökkent szerdára a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása. A cég szerint az okok mögött a piac az IMF–EU-egyeztetésekkel kapcsolatos derűlátása található.
Jelentős mozgástér a tárgyalásokhoz
Azáltal, hogy Magyarország nincsen „rákényszerítve” devizakötvények kibocsátására, s javul hazánk piaci megítélése is, a kormány jelentős mozgásteret kapott a IMF–EU-tárgyalásokhoz. A megegyezés várható időpontja még nem tisztázott, de a legtöbb elemző továbbra is azt valószínűsíti, hogy ősszel születhet meg a korábban várva várt megállapodás. Kérdéses, hogy akkor szüksége lesz-e még Magyarországnak az IMF-re.
Mindenesetre a kormány mondhatni „unortodox” gazdaságpolitikája révén – mert amit az ÁKK véghezvitt, hogy elkerülje a devizapiacra való kilépést, azért annak tekinthető – jelentősen csökkentek az utóbbi hónapokban az ország külső finanszírozási kockázatai. Ez első körben csak részsiker ugyan, de az egyáltalán nem mindegy a tárgyalások szempontjából, hogy mennyi is Magyarország mozgástere a valutaalappal történő egyeztetések alkalmával.
Megközelítette idei csúcsát a forint
A magyar fizetőeszköz a héten nagy utat járt be: hétfőn még 288 forint felett kereskedtek az euróval a bankközi devizapiacon, míg csütörtökön a 283,31 forintos euróárfolyamot is elérte, mellyel megközelítette idei legerősebb árfolyamát – május 3-án 282,23 forint volt az euró jegyzése. Pénteken „korrigált” a hazai fizetőeszköz, miután a 286 forintos euróárfolyamot is átlépte a kurzus. Kereskedők szerint fontosabb hír nem érkezett, a gyengülés inkább a forint heti erősödésének korrekciója volt; továbbá a nemzetközi piacokon az euró is gyengült a dollárral szemben, melynek hatását a forint is „megérezte”.
