Mi okozza a mérgezést? A fusarinum nevű penészgomba anyagcseretermékei, a toxinok. Ugyanaz a fusarium-faj egyidejűleg többféle méreganyagot (toxint) is termelhet, legnagyobb károkozása az F2 és a T2 toxinnak van. A mérgezés bármilyen életkorú sertésnél előfordulhat.
A penészgombák kedvelik a nedvességet és a meleget. Ha az ősz korán, sok esővel köszönt be, a még lábon álló kukoricában 15-30 százalékos lehet a nedvességtartalom. Ha emellett a tárolás, a kezelés, a szárítás sem megfelelő, a kukoricahalmok belsejében könnyen kialakulhat a penészgombáknak kedvező hőmérséklet. A hosszabb tenyészidő (később érő kukoricafajták), a gépi betakarítás okozta szemsérülések egyébként is megnövelik a penészesedés esélyét, márpedig a sertéstápokban a kukorica nagy százalékban szerepel. A penész legnagyobb gazdasági kártétele mégis az, hogy a gombák felhasználják a növény tápanyagait, így azok tápértéke akár 25-30 százalékkal is kisebb lehet.
Milyen tünetek jelentkeznek? Az F2 toxikózisnál a tünetek súlyossága az elfogyasztott méreganyag mennyiségétől és az etetés időtartamától függ. Friss esetekben a sertések levertek, kedvetlenek, étvágytalanok, gyakori a nyálzás, a hányás, a hasmenés, de nem ritka a bélsárpangás sem. Hosszabb ideig tartó etetés után a nőivarú sertések pérája megduzzad (olyan, mint ivarzáskor). Bár ez nem látszik, de ugyanolyan duzzadt a hüvely és a méh is, a petefészkek pedig elfajultak.
A péraduzzanat a szopós és a választott malacokon is megfigyelhető, mert a méreganyag a tejjel ürül, sőt a placentán keresztül a magzatokba is bejuthat. Megduzzad a malacok csecsbimbója is, a kanmalacoknak pedig a tasakja. Gyakori a végbéltájék duzzanata. Az ödémás duzzanatok a toxintartalmú takarmány néhány napos (körülbelül háromnapos) fogyasztása után már jelentkeznek. A duzzanatok miatti erőlködés folytán előeshet a hüvely és a végbél. Állományszinten lényegesen romlik a kocák és a kocasüldők vemhesülési aránya, megnő a visszaivarzók száma. Csökken az alomlétszám, emelkedik a halvaszületések száma. Gyakoribb az úgynevezett „lábszétcsúszás” és a reszketés az újszülött malacok között. Romlik a tenyészkanok ondójának minősége, ami újabb termékenyülési zavarokat okozhat. Elhúzódó, idült esetekben a belső szervek károsodnak: máj- vagy veseelfajulás, sárgaság, gyomor- és bélgyulladás jelentkezik, de gyakori az agyvelő károsodása is (idegrendszeri zavarok).
Ezek a tünetek ugyan egyidejűleg több sertésen is jelentkezhetnek. Egyik állatról a másikra nem terjednek, s a testhőmérséklet mindig normális (38-40 Celsius-fok) marad. A T2 toxikózisnál a született malacok az első szopásokat követően általában egyhetes korig bágyadtak. Szőrük borzolt, fénytelen, súlyos hasmenéses, majd kómás állapotba kerülnek. Az idősebb, már toxint tartalmazó takarmányt fogyasztó sertéseknél az evés után egy órán belül hányás tapasztalható, majd általános a takarmány teljes visszautasítása is. Hízóknál több ízben hasmenést látunk, a tömeggyarapodás csökken, a tenyészállományban erősen megszaporodik a terméketlenség.
Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében? Először is: ne etessünk penészes takarmányokat! Fordítsunk gondot a kukorica betakarítás utáni szakszerű tárolására! „Begó-rézás” előtt a csöveket átválogatjuk, a nagyon vizes, már penészes vagy éretlen csöveket kiszedjük. Hogy ezek se menjenek veszendőbe, szarvasmarhának kitűnő minőségű szilázst készíthetünk belőlük. A tárolásra használt kukoricagóré szélessége legalább 120-150 centiméter legyen. Lábazaton álljon, oldala léc vagy drótháló legyen, az uralkodó szél járása a hosszanti oldalát érje.
Ha a kukoricát zárt térben, ömlesztve tároljuk, ne vastagon terítsük, és időnként lapátoljuk át. Szemes kukoricát, még ha száraz is, ne tároljunk sokáig zsákban, főleg akkor, ha poros. A szemek „lélegzésekor” ugyanis kevés víz mindig képződik, s ha ez a por miatt nem tud eltávozni, a száraznak látszó kukorica is befülled, dohosodik, rossz ízűvé válik. Nem megoldás az, hogy a látható penészt letöröljük a csövekről, szárítgatjuk, hiszen a méreganyag már ilyenkor legtöbbször a szemek belsejében van.
Friss kukoricát lehetőleg ne, csak utóérésen átment ókukoricát etessünk a betakarítás utáni tavasztól (májusi morzsolt kukorica), mert ennek a víztartalma már lecsökkent. Jó, ha ismeretlen származású takarmány esetén próbaetetést végzünk és megfigyeljük, evés közben miként viselkednek az állatok. Nagyobb mennyiségű gyanús takarmánynál érdemes laboratóriumi takarmányvizsgálatot végeztetnünk.
Mit tehet a gazda a betegség megjelenése után? Azonnali takarmányváltást javaslunk. Célszerű az állatorvos értesítése az esetleges szövődmények miatt. Ma már különböző „toxinsemlegesítő” anyagokhoz, premixekhez is hozzá lehet jutni. Ezek meghatározása, bekeverési aránya, etetési ideje is a szakember javaslata szerint történjen. A tárolás közbeni penészesedést propionsavas kezeléssel csökkenthetjük.
origo.hu
Közúti ellenőrzés esetén ezekre kell odafigyelni!
