időjárás 6°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Egyre több a vállalati kockázat

Világgazdaság
2003.06.08. 16:00

Az üzleti folyamatok fejlődése egyre nagyobb számú és szerteágazó típusú kockázat megjelenését vonja maga után. Ezek hatékony kezelése átgondolt, folyamatos és integrált cselekvést kíván. A cél nem a kockázatok teljes kiszűrése, hanem a vállalati eredmény maximalizálása.

Az üzleti kapcsolatok fejlődésével mind szerteágazóbb viszonyok jönnek létre, ennek eredményeként pedig egyre több tényező alakulásától függ a siker, az eredeti üzleti terv teljesülése. A kockázatok ilyetén fokozódása átgondolt, körültekintő stratégiát kíván, amely képes úrrá lenni az esetlegesen bekövetkező nem kívánt fordulatokon is. A növekvő kockázatra példákat keresve elég csak a közelmúlt eseményeit végiggondolni. A nyersanyagok ára igen nagy mozgást mutat, miközben a makrogazdasági adatoknak és az egyre nyilvánvalóbb formában megfogalmazott piaci várakozásoknak is igen erős keresletbefolyásoló hatása lett. Ha pedig a tőzsdén alulértékeltté válik egy társaság, az könnyen veszélybe sodorhatja amúgy jövedelmező működését is. Az utóbbi években ráadásul számos kártérítési pert is kezdeményeztek, az ezekben kért csillagászati összegek akár a multinacionális vállalatok végét is jelenthetik. A svéd–svájci ABB azbesztügyben, a Philip Morris dohányügyben kényszerült például több tíz milliárd dolláros perekben részt venni. Az Enron- és WorldCom-ügyek óta a csalási kockázat fogalma is ismertté vált az üzleti szférában, a számítógépes rendszerek megbízhatóságáról és a legváratlanabb helyzetben bekövetkező adatvesztésekről nem is beszélve. Mindezek mellett a termék- és szolgáltatáspaletta folyamatos bővülése, az igények finomodása a piaci kockázatok emelkedését is maga után vonta, s a szabályozási környezet, a versenytársak gyorsabb reakciója is mind potenciális veszélyforrás.

Ez hívta életre a vállalati kockázatmenedzsment (ERM) fogalmát, amely a rizikók tudatos és következetes azonosítása, a hatások mérlegelése és az azt kezelni képes integrált stratégiák megvalósítása által maximalizálja a vállalkozás értékét – fogalmaz az AON nemzetközi kockázatkezelő társaság munkatársa, Chris Luck. A szakember egy budapesti szakmai fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony fellépés érdekében a nagyobb cégeknek érdemes közvetlenül az igazgatóság alá rendelni egy kockázatkezelési tanácsadó részleget, mivel a megfelelő koordináció és a tapasztalatok megosztása csak így biztosítható. Szükség van továbbá a tevékenységek minimum negyedévenkénti felülvizsgálatára, amely az erre felhatalmazottak jogkörének és feladatainak pontos definiálását is megkívánja. Tapasztalata szerint ilyen jellegű lépéseket Nyugat-Európában eddig a nagyobb társaságok mintegy negyven százaléka tett, az igény növekedése azonban érezhető. Elgondolkoztató, hogy a kockázatok nem csak leselkedő veszélyek formájában nevesíthetők. Legalább akkora veszteséget okozhatnak az elmaradt hasznok is. Erre tipikus példa a humán erőforrással összefüggő kockázatok kezelése. A dolgozói elégedettség, a jobb egészségi állapot és így a hatékonyság növelése érdekében számos cég hozzájárul ugyanis munkatársai önkéntes élet- és egészségbiztosításához. Munkaerővel kapcsolatos kockázatok tehát leginkább csak ilyen indirekt formában fedezhetők, közvetlen biztosításuk ugyanis igen nehézkes.

A biztosítás klasszikusnak számító terepét, a környezeti katasztrófákat szemlélve Magyarországon számos fokozott veszélyforrás ismerhető fel. Árvíz például potenciálisan az ország területének 52 százalékát veszélyezteti – állapítja meg Csőke Béla, az Allianz Hungária biztosító munkatársa. Az 1999-es árvíz és viharok 4 millió dollárnyi kárt okoztak, a 2001-es kelet-magyarországi árvíz pedig egymagában 0,8 millió dollárosat. A hazai biztosítási történet kimagasló negatívuma az 1985-ös berhidai földrengés, amely a rezgés mértékéhez képest aránytalanul nagy, 15 millió dolláros kárt eredményezett. Az utólagos kezelés és az adományok gyűjtése azonban csak a második legjobb megoldás – idézi a szakember a Swiss Re viszontbiztosító elhíresült mondását. Ugyanakkor a biztosítási piac világszerte nehézségekkel küzd. A 2001-es amerikai terrortámadás felszínre hozta a biztosítótársaságok pénzügyi problémáit, a piacszerzés és a verseny által leszorított díjak ugyanis veszélybe sodorták a tőkepiacok által várt megtérülést. Jelenleg a viszontbiztosítási piac szűkülése, a díjak emelkedése és ezzel párhuzamosan az alternatív pénzügyi megoldások igénybevétele figyelhető meg. A kínálati piac keresletire fordult, felmérések szerint ugyanis – a károk és a befektetések értékvesztése miatt – 200 milliárd dolláros veszteség érte a szereplőket. Az időközben jelentkező 30 milliárd dollárnyi új tőke nagyobb részét pedig e veszteségek pótlására fordították. A biztosítók oldaláról így a költségek növekedése és a kockázatok minősége szerinti nagymértékű differenciálás figyelhető meg – összegzi tapasztalatait Zulauf Richard, a Mol Rt. szakembere.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.