Egyre több a vállalati kockázat

Az üzleti folyamatok fejlődése egyre nagyobb számú és szerteágazó típusú kockázat megjelenését vonja maga után. Ezek hatékony kezelése átgondolt, folyamatos és integrált cselekvést kíván. A cél nem a kockázatok teljes kiszűrése, hanem a vállalati eredmény maximalizálása.

Világgazdaság
2003. 06. 08. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az üzleti kapcsolatok fejlődésével mind szerteágazóbb viszonyok jönnek létre, ennek eredményeként pedig egyre több tényező alakulásától függ a siker, az eredeti üzleti terv teljesülése. A kockázatok ilyetén fokozódása átgondolt, körültekintő stratégiát kíván, amely képes úrrá lenni az esetlegesen bekövetkező nem kívánt fordulatokon is. A növekvő kockázatra példákat keresve elég csak a közelmúlt eseményeit végiggondolni. A nyersanyagok ára igen nagy mozgást mutat, miközben a makrogazdasági adatoknak és az egyre nyilvánvalóbb formában megfogalmazott piaci várakozásoknak is igen erős keresletbefolyásoló hatása lett. Ha pedig a tőzsdén alulértékeltté válik egy társaság, az könnyen veszélybe sodorhatja amúgy jövedelmező működését is. Az utóbbi években ráadásul számos kártérítési pert is kezdeményeztek, az ezekben kért csillagászati összegek akár a multinacionális vállalatok végét is jelenthetik. A svéd–svájci ABB azbesztügyben, a Philip Morris dohányügyben kényszerült például több tíz milliárd dolláros perekben részt venni. Az Enron- és WorldCom-ügyek óta a csalási kockázat fogalma is ismertté vált az üzleti szférában, a számítógépes rendszerek megbízhatóságáról és a legváratlanabb helyzetben bekövetkező adatvesztésekről nem is beszélve. Mindezek mellett a termék- és szolgáltatáspaletta folyamatos bővülése, az igények finomodása a piaci kockázatok emelkedését is maga után vonta, s a szabályozási környezet, a versenytársak gyorsabb reakciója is mind potenciális veszélyforrás.

Ez hívta életre a vállalati kockázatmenedzsment (ERM) fogalmát, amely a rizikók tudatos és következetes azonosítása, a hatások mérlegelése és az azt kezelni képes integrált stratégiák megvalósítása által maximalizálja a vállalkozás értékét – fogalmaz az AON nemzetközi kockázatkezelő társaság munkatársa, Chris Luck. A szakember egy budapesti szakmai fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony fellépés érdekében a nagyobb cégeknek érdemes közvetlenül az igazgatóság alá rendelni egy kockázatkezelési tanácsadó részleget, mivel a megfelelő koordináció és a tapasztalatok megosztása csak így biztosítható. Szükség van továbbá a tevékenységek minimum negyedévenkénti felülvizsgálatára, amely az erre felhatalmazottak jogkörének és feladatainak pontos definiálását is megkívánja. Tapasztalata szerint ilyen jellegű lépéseket Nyugat-Európában eddig a nagyobb társaságok mintegy negyven százaléka tett, az igény növekedése azonban érezhető. Elgondolkoztató, hogy a kockázatok nem csak leselkedő veszélyek formájában nevesíthetők. Legalább akkora veszteséget okozhatnak az elmaradt hasznok is. Erre tipikus példa a humán erőforrással összefüggő kockázatok kezelése. A dolgozói elégedettség, a jobb egészségi állapot és így a hatékonyság növelése érdekében számos cég hozzájárul ugyanis munkatársai önkéntes élet- és egészségbiztosításához. Munkaerővel kapcsolatos kockázatok tehát leginkább csak ilyen indirekt formában fedezhetők, közvetlen biztosításuk ugyanis igen nehézkes.

A biztosítás klasszikusnak számító terepét, a környezeti katasztrófákat szemlélve Magyarországon számos fokozott veszélyforrás ismerhető fel. Árvíz például potenciálisan az ország területének 52 százalékát veszélyezteti – állapítja meg Csőke Béla, az Allianz Hungária biztosító munkatársa. Az 1999-es árvíz és viharok 4 millió dollárnyi kárt okoztak, a 2001-es kelet-magyarországi árvíz pedig egymagában 0,8 millió dollárosat. A hazai biztosítási történet kimagasló negatívuma az 1985-ös berhidai földrengés, amely a rezgés mértékéhez képest aránytalanul nagy, 15 millió dolláros kárt eredményezett. Az utólagos kezelés és az adományok gyűjtése azonban csak a második legjobb megoldás – idézi a szakember a Swiss Re viszontbiztosító elhíresült mondását. Ugyanakkor a biztosítási piac világszerte nehézségekkel küzd. A 2001-es amerikai terrortámadás felszínre hozta a biztosítótársaságok pénzügyi problémáit, a piacszerzés és a verseny által leszorított díjak ugyanis veszélybe sodorták a tőkepiacok által várt megtérülést. Jelenleg a viszontbiztosítási piac szűkülése, a díjak emelkedése és ezzel párhuzamosan az alternatív pénzügyi megoldások igénybevétele figyelhető meg. A kínálati piac keresletire fordult, felmérések szerint ugyanis – a károk és a befektetések értékvesztése miatt – 200 milliárd dolláros veszteség érte a szereplőket. Az időközben jelentkező 30 milliárd dollárnyi új tőke nagyobb részét pedig e veszteségek pótlására fordították. A biztosítók oldaláról így a költségek növekedése és a kockázatok minősége szerinti nagymértékű differenciálás figyelhető meg – összegzi tapasztalatait Zulauf Richard, a Mol Rt. szakembere.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.