Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Kökény Mihály egészségügyi miniszternek a hálapénz jogi megítélésére vonatkozó megkeresésére. Polt szerint gazdasági vesztegetésnek minősülhet, ha az orvos előre kéri betegétől a hálapénzt, vagy anyagi ellenszolgálatás reményében szegi meg kötelességét – írja a Népszabadság. A legfőbb ügyész ugyanakkor a levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy ő csak a jelenlegi bírósági gyakorlatból levont következtetéseket fogalmazta meg, ettől függetlenül minden egyes hálapénzügyet önálló esetnek kell tekinteni.
A büntető törvénykönyv kétféle vesztegetést különböztet meg: a hivatalos személy által elkövetett passzív vesztegetést, valamint a gazdasági vesztegetést. Mivel az orvos nem hivatalos személy, ezért vele szemben csak a gazdasági vesztegetés merülhet fel.
A legfőbb ügyész szerint ezért az orvosokkal szemben csak gazdasági vesztegetés gyanújával lehet eljárást indítani, ha bebizonyítható, hogy előre kérték a hálapénzt, és akkor is, ha igazolható, hogy anyagi ellenszolgálatás reményében szegték meg köteleségüket. A legfőbb ügyész szerint ugyanakkor nem minősül vesztegetésnek az, ha az orvos kötelességének teljesítése után elfogadja a neki felajánlott kenőpénzt.
Polt emellett megjegyezte, hogy gazdasági vesztegetésnek minősül az is, ha az önálló intézkedésre jogosult orvosok – azaz az egészségügyi intézmények vezetői, gazdasági irányítói – fogadnak el kenőpénzt.
Kökény Mihály a Népszabadságnak elmondta: segítő, korrekt állásfoglalást kapott a legfőbb ügyésztől, akinek levele alapján egyértelműen meghúzható a határ az „elfogadható hála” és a „kikényszerített tarifa” között. Az egészségügyi miniszter hozzátette, hogy Polt leveléből közvetlenül nem következik szabályozási feladat a minisztériumra nézve.
origo.hu
Presser Gábor és Koncz Zsuzsa árulásai – megszólal Nagy Feró
