Kisebb árhullám váható a Tiszán
A folyók apadásával kétezer méter alá csökkent azon szakaszok együttes hossza, ahol árvízvédelmi készültséget tartanak fenn. A vizugy.hu honlap esti kimutatása szerint jelenleg 1889 kilométeren van érvényben első fokozatú, és 102 kilométeren másodfokú készültség – utóbbi már csak a Hármas- és a Sebes-Körös egyes szakaszain. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közleménye szerint illetékességi területükön már csak a Hortobágy-Berettyó főcsatorna árad. (A Berettyón tegnap éjféltől mérsékelték első fokúra a készültséget.) A Hortobágy-Berettyón az árvízkapu zárva van, megnyitása március 25-26-án várható, a Hármas-Körös apadásától függően. Az igazgatóság térségében figyelőszolgálat működik, folyik a pallóverés és a takarítás, illetve a karbantartás. A munkálatokban 522-en vesznek részt – tájékoztatott Bak Sándor igazgató.
A következő 3-5 nap során jelentősebb csapadék a Felső-Duna és az Inn, illetve a Dráva vízgyűjtőjét éri, de emiatt jelentős áradás nem várható. Viszont újabb – ám kisebb – árhullámok indulnak majd el a Felső-Tiszán és a Fekete-Körösön, de a tetőzés Vásárosnaménynál az első fokú készültség szintje alatt, Antnál (Fekete-Körös) csak kevéssel felette várható – írta mai közleményében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság kommuniációs vezetője. Boros István hozzátette: január elseje óta 335 millió forintba került az árvíz elleni védekezés.
A kormányszóvivő mai sajtótájékoztatóján kitért az árhelyzetre, ismertetve a vízügyi főigazgatóság által közölt fenti számokat.
Közel 900 milliót fordítottak belvízvédelemre
Mind a 12 vízügyi igazgatóságnál belvízvédelmi készültség van érvényben, több mint 60 szakaszon. Az elöntött területek nagysága 82 ezer hektár, ennek több mint fele vetés és szántó. A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítőleg 36 millió forint, januártól számítva pedig eléri a 892 millió forintot – írta közleményében Boros István, aki tájékoztatott arról is: a még nagyobb károk elkerülésére, illetve a vízlefolyás gyorsítása és a belterületek védelme érdekében az igazgatóságok megelőző intézkedéseket is folytatnak: iszapolást, mederkotrást végeznek, eltávolítják a víz folyását gátló akadályokat. A megelőzéshez biztosított 207 milliós keretből már 102 millió forintot felhasználtak. Nemcsak az igazgatóságok, hanem 21 vízgazdálkodási társulat és 31 önkormányzat is védekezik, illetve készültséget tart fenn – tette hozzá az illetékes.
Demszky: Nem lesz több patkány
Az árvíz miatt nem lesz több patkány a fővárosban, az előbukkanókat pedig irtják a szakemberek – jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatóján. Csók László, a főpolgármesteri hivatal osztályvezetője elmondta: néhány helyen „előkerült” pár patkány a csatornákból, ám a „Köjál” összegyűjtötte. Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója pedig arról beszélt: a részvénytársaság folyamatosan irtja e rágcsálókat. Az ÁNTSZ főosztályvezetője, Szántai Károly a rádiónak elmondta: a patkányhelyzet az árvíz miatt nem változik, legfeljebb „több patkányt fogunk látni”, mivel azok kimenekülnek a csatornákból. A patkánytetemeket a Bábolna Bio Kft. szedi össze – ők végzik a megfelelő kezelést is – tette hozzá. A főosztályvezető hangsúlyozta: a nemzetközi előírásokban megadott két ezreléknek a főváros jelentősen alatta marad, és jelenleg is patkánymentes.
A Magyar Rádió tudósítása szerint a főpolgármester beszámolt arról is: az ünnepek alatt árvízi ügyeletet tartanak a fővárosban, mivel tartanak a Duna vízgyűjtőjén csapadékosra forduló időjárás hatásától. Demszky beszámolt a védekezést megerősítő beruházásokról, egyebek mellett a XXII. kerületi, az állammal közösen finanszírozott Duna-telepi gát építéséről és a Római parti védmű megépítésének tervéről.
origo.hu
Hadházy Ákosból nem lett új Hídember: elfogytak a követők, kipukkadt a lufi
