1739 törvény december végéig
Tizenöt éve, 1990. május 2-án alakult meg a szabadon választot
magyar Országgyűlés. 1994. április 18-ig az Országgyűlés összesen
432 törvényt alkotott (ebből 213 törvénymódosítás), az 1994-1998-as
ciklusban 499 törvény született (ebből 235 törvénymódosítás).
Az elmúlt ciklusban, 1998 és 2002 között a parlament 273 új
törvényt hozott és 191 törvényt módosított. 1999. március
2-án alkotta meg az Országgyűlés az 1000. törvényét a rendszerváltozás
óta; 2004. december végéig összesen 1739 törvény született.
(mkogy.hu)
Szabad György vastapsot kapott
„Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Az
Országgyűlés ünnepi és alakuló ülését megnyitom. Kérem, énekeljük
el együtt a Himnuszt!„ – e szavakat Szűrös Mátyás, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke mondta a Parlamentben 1990. május
2-án. Tizenöt esztendővel később, a mai napon a parlament ünnepi
üléssel emlékezett az Országgyűlés megalakulására.
Az ünnepi beszédet Szabad György, a szabadon választott parlament első
elnöke (volt MDF-es, majd MDNP-s képviselő) mondta el, kitérve a rendszerváltás
korának politikai, gazdasági kérdéseire is, illetve az alkotmány megszületésére,
az alkotmányosságnak köszönhető vívmányokra és eredményekre, hangsúlyozva:
az alkotmányosság sérelmeket is szenvedett. Példaként említette, hogy
„korábbi piacaink nagyrészéről érdemleges kompenzáció nélkül szorultunk
ki, s jogos követeléseinket csak harmadában-negyedében sikerült elismertetni,
s korrupciótól korántsem mentesen realizálni”. – Parlamentünk egyes ciklusaira
különösen jellemző volt az óvatos tartózkodás; szinte kérelmezőként léptünk
fel például Oroszországgal szemben, nem értékeit igénylő hitelezőként,
illetve jogos tulajdonát visszakövetelő tulajdonosként. Az 1990-ben örökölt
hatalmas államadósság szakaszos (...) csökkentése a közelmúltban ismét
jövőnket veszélyeztető növekedésre váltott át. Az Állami Számvevőszék
mind erőteljesebb figyelmeztetései a közvéleményhez csak szelidítve jutnak
el, gyakorlatilag jórészt mellőzésre kerülnek – sorolta.
Az első tisztviselők
Az első szabadon választott Országgyűlés tisztségviselői:
Elnök: Szabad György, korelnök: Kéri Kálmán, alelnökök: Dornbach
Alajos, Szűrös Mátyás, Vörös Vince. Jegyzők: Boros László, Glattfelder
Béla, Horváth József, Juhász Péter, Kóródi Mária, Szabó Lajos, Tóth
Sándor, Trombitás Zoltán. (mkogy.hu)
Az olajbotrányokat egyebek mellett hamarosan követte a Tocsik-ügy,
majd annak teljes lezárulása előtt a bróker-botrány és a titkosszolgálati
ügyek, amelyek mind erősebben hatottak a politikai elit és a parlament
iránti bizalom csökkentésére. Mindez belejátszott a 2004 nyarán kirobbant
kormányzati válság történéseibe, és abba, hogy annak feloldásába – egyes
vélemények szerint elodázásába – a parlamentnek nem megvitató, hanem csupán
rábólintó szerep jutott – hangsúlyozta Szabad György, hozzátéve: jelen
idejű gondokat okoz a kormányzat és parlamenti bázisának viszonya alkotmányunk
azon intelméhez, mely nemcsak felelősségre figyelmeztet a határon kívül
élő magyarok sorsáért, hanem konkrét kötelezettségre is a Magyarországgal
való kapcsolatuk ápolásáért.
Szabad György megjegyezte: európai integrációnk sajnos nem erősítette
meg hajdani éllovas szerepünket, és nem teljesültek eléggé az itthoni
várakozások sem. – Ebben alighanem alkotmányos mulasztások is szerepet
játszottak, hiszen nem született meg a parlament és a kormány között az
uniós ügyekben az elengedhetetlen és kellő szabályozottságú munkamegosztás,
az egyértelmű, törvényes szabályozás – mondta. – Magas korom folytán aliganem
ez az utolsó alkalom, hogy szólok itt. Javaslom, gondjaik közepette emlékezzenek
újra és újra Kossuth intelmére: a haza örök, s nemcsak aziránt tartozunk
kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, ami lehet és lesz. S hogy
így legyen, mégpedig a patriotizmus és a demokrácia ötvözetére alapozva,
az a mi, állampolgárok, s önök, törvényhozók együttes kötelessége, s unokáink
jogos igénye – zárta szavait a volt házelnök. Szavait hosszantartó taps
fogadta.
Szili: Diktatúrából jöttünk mindahányan
Szili Katalin jelenlegi házelnök ünnepi beszédében kijelentette: 1990.
május 2-án „új, friss lendület költözött” a nemes falak közé, „gyökeresen
megváltoztatva jelenünket és jövőnket”. – A megkövültnek hitt egypártrendszert
történelemkönyvbe zárták a reformokat sürgető baloldaliak, a rendszerváltást
követelő liberálisok és konzervatívok. Együtt, közösen, összefogva hazánkért,
népünkért – hangoztatta a házelnök, hangsúlyozva: az eltérő politikai
erők megállapodásában szerepet játszott az, hogy a fennálló hatalom képviselői
belátták: az egypártrendszer mély válságban van, az ellenzék pedig kész
volt tárgyalásokba bocsátkozni, és megállapodni azzal a hatalommal, melynek
legitimitását lényegében kétségbe vonta. – A különböző politikai erők
a rendszerváltás békés útja mellett kötelezték el magukat – helyesen.
Hamar kiderült: van közös érdekeltség a demokratikus kibontakozásban –
tette hozzá Szili Katalin. – Diktatúrából jöttünk mindahányan, mégha oly
puhából is – fogalmazott, kiemelve: 386 képviselőből 350-en újonnan kerültek
a törvényhozásba. Hangsúlyozta: az első ciklus képviselői óriási munkát
végeztek. – A parlament a szócsaták ellenére is tette, teszi a dolgát.
De nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy honfitársaink ítélete
tevékenységünkről nem mindig pozitív. Azt várják tőlünk, hogy törlesszünk
törvényalkotói adósságunkból, azt akarják, hogy valóban össznemzeti ügyekben
legalább értelmes párbeszéd jöjjön létre kormány és ellenzék között –
mondta. A házelnök beszédét követően az Országgyűlés az elmúlt 15 esztendő
alatt elhunyt képviselőkre emlékezett. Az ünnepi ülést a történelmi zászlók
elvonulása zárta.
Ezt követően bejelentették: Mádl Ferenc államfő május 2-i hatállyal a
miniszterelnök javaslatára felmentette Németh Imre agrárminisztert, és
a mai nappal kinevezte Gráf Józsefet. Az jelölt az Országgyűlés előtt
letette a miniszteri esküt.
Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szólalt fel az erre adott
reagálásokat követően. A
kormányfő beszédéről itt olvashat.
A képviselők az adó- és járulékszabályok egyszerűsítését célzó törvénycsomagon
kívül szavaztak az „Orbán-család gazdagodását” vizsgáló bizottság létrehozásáról
szóló javaslat módosításáról is.
