15 éves a szabad Országgyűlés

Ünnepi üléssel emlékezett ma a T. Ház az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának 15. évfordulójára. Ezt követően letette miniszteri esküjét Gráf József agrárminiszter. Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalását és az erre adott reagálásokat követően ma zárószavazást tartottak az adótörvények módosításáról is.

1739 törvény december végéig

Tizenöt éve, 1990. május 2-án alakult meg a szabadon választot
magyar Országgyűlés. 1994. április 18-ig az Országgyűlés összesen
432 törvényt alkotott (ebből 213 törvénymódosítás), az 1994-1998-as
ciklusban 499 törvény született (ebből 235 törvénymódosítás).
Az elmúlt ciklusban, 1998 és 2002 között a parlament 273 új
törvényt hozott és 191 törvényt módosított. 1999. március
2-án alkotta meg az Országgyűlés az 1000. törvényét a rendszerváltozás
óta; 2004. december végéig összesen 1739 törvény született.
(mkogy.hu)

Szabad György vastapsot kapott

„Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Az
Országgyűlés ünnepi és alakuló ülését megnyitom. Kérem, énekeljük
el együtt a Himnuszt!„ – e szavakat Szűrös Mátyás, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke mondta a Parlamentben 1990. május
2-án. Tizenöt esztendővel később, a mai napon a parlament ünnepi
üléssel emlékezett az Országgyűlés megalakulására.

Az ünnepi beszédet Szabad György, a szabadon választott parlament első
elnöke (volt MDF-es, majd MDNP-s képviselő) mondta el, kitérve a rendszerváltás
korának politikai, gazdasági kérdéseire is, illetve az alkotmány megszületésére,
az alkotmányosságnak köszönhető vívmányokra és eredményekre, hangsúlyozva:
az alkotmányosság sérelmeket is szenvedett. Példaként említette, hogy
„korábbi piacaink nagyrészéről érdemleges kompenzáció nélkül szorultunk
ki, s jogos követeléseinket csak harmadában-negyedében sikerült elismertetni,
s korrupciótól korántsem mentesen realizálni”. – Parlamentünk egyes ciklusaira
különösen jellemző volt az óvatos tartózkodás; szinte kérelmezőként léptünk
fel például Oroszországgal szemben, nem értékeit igénylő hitelezőként,
illetve jogos tulajdonát visszakövetelő tulajdonosként. Az 1990-ben örökölt
hatalmas államadósság szakaszos (...) csökkentése a közelmúltban ismét
jövőnket veszélyeztető növekedésre váltott át. Az Állami Számvevőszék
mind erőteljesebb figyelmeztetései a közvéleményhez csak szelidítve jutnak
el, gyakorlatilag jórészt mellőzésre kerülnek – sorolta.

Az első tisztviselők

Az első szabadon választott Országgyűlés tisztségviselői:

Elnök: Szabad György, korelnök: Kéri Kálmán, alelnökök: Dornbach
Alajos, Szűrös Mátyás, Vörös Vince. Jegyzők: Boros László, Glattfelder
Béla, Horváth József, Juhász Péter, Kóródi Mária, Szabó Lajos, Tóth
Sándor, Trombitás Zoltán. (mkogy.hu)

Az olajbotrányokat egyebek mellett hamarosan követte a Tocsik-ügy,
majd annak teljes lezárulása előtt a bróker-botrány és a titkosszolgálati
ügyek, amelyek mind erősebben hatottak a politikai elit és a parlament
iránti bizalom csökkentésére. Mindez belejátszott a 2004 nyarán kirobbant
kormányzati válság történéseibe, és abba, hogy annak feloldásába – egyes
vélemények szerint elodázásába – a parlamentnek nem megvitató, hanem csupán
rábólintó szerep jutott – hangsúlyozta Szabad György, hozzátéve: jelen
idejű gondokat okoz a kormányzat és parlamenti bázisának viszonya alkotmányunk
azon intelméhez, mely nemcsak felelősségre figyelmeztet a határon kívül
élő magyarok sorsáért, hanem konkrét kötelezettségre is a Magyarországgal
való kapcsolatuk ápolásáért.

Szabad György megjegyezte: európai integrációnk sajnos nem erősítette
meg hajdani éllovas szerepünket, és nem teljesültek eléggé az itthoni
várakozások sem. – Ebben alighanem alkotmányos mulasztások is szerepet
játszottak, hiszen nem született meg a parlament és a kormány között az
uniós ügyekben az elengedhetetlen és kellő szabályozottságú munkamegosztás,
az egyértelmű, törvényes szabályozás – mondta. – Magas korom folytán aliganem
ez az utolsó alkalom, hogy szólok itt. Javaslom, gondjaik közepette emlékezzenek
újra és újra Kossuth intelmére: a haza örök, s nemcsak aziránt tartozunk
kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, ami lehet és lesz. S hogy
így legyen, mégpedig a patriotizmus és a demokrácia ötvözetére alapozva,
az a mi, állampolgárok, s önök, törvényhozók együttes kötelessége, s unokáink
jogos igénye – zárta szavait a volt házelnök. Szavait hosszantartó taps
fogadta.

Szili: Diktatúrából jöttünk mindahányan

Szili Katalin jelenlegi házelnök ünnepi beszédében kijelentette: 1990.
május 2-án „új, friss lendület költözött” a nemes falak közé, „gyökeresen
megváltoztatva jelenünket és jövőnket”. – A megkövültnek hitt egypártrendszert
történelemkönyvbe zárták a reformokat sürgető baloldaliak, a rendszerváltást
követelő liberálisok és konzervatívok. Együtt, közösen, összefogva hazánkért,
népünkért – hangoztatta a házelnök, hangsúlyozva: az eltérő politikai
erők megállapodásában szerepet játszott az, hogy a fennálló hatalom képviselői
belátták: az egypártrendszer mély válságban van, az ellenzék pedig kész
volt tárgyalásokba bocsátkozni, és megállapodni azzal a hatalommal, melynek
legitimitását lényegében kétségbe vonta. – A különböző politikai erők
a rendszerváltás békés útja mellett kötelezték el magukat – helyesen.
Hamar kiderült: van közös érdekeltség a demokratikus kibontakozásban –
tette hozzá Szili Katalin. – Diktatúrából jöttünk mindahányan, mégha oly
puhából is – fogalmazott, kiemelve: 386 képviselőből 350-en újonnan kerültek
a törvényhozásba. Hangsúlyozta: az első ciklus képviselői óriási munkát
végeztek. – A parlament a szócsaták ellenére is tette, teszi a dolgát.
De nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy honfitársaink ítélete
tevékenységünkről nem mindig pozitív. Azt várják tőlünk, hogy törlesszünk
törvényalkotói adósságunkból, azt akarják, hogy valóban össznemzeti ügyekben
legalább értelmes párbeszéd jöjjön létre kormány és ellenzék között –
mondta. A házelnök beszédét követően az Országgyűlés az elmúlt 15 esztendő
alatt elhunyt képviselőkre emlékezett. Az ünnepi ülést a történelmi zászlók
elvonulása zárta.

Ezt követően bejelentették: Mádl Ferenc államfő május 2-i hatállyal a
miniszterelnök javaslatára felmentette Németh Imre agrárminisztert, és
a mai nappal kinevezte Gráf Józsefet. Az jelölt az Országgyűlés előtt
letette a miniszteri esküt.

Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szólalt fel az erre adott
reagálásokat követően. A kormányfő beszédéről itt olvashat.

A képviselők az adó- és járulékszabályok egyszerűsítését célzó törvénycsomagon
kívül szavaztak az „Orbán-család gazdagodását” vizsgáló bizottság létrehozásáról
szóló javaslat módosításáról is.