Az export értéke mintegy 1730 milliárd forintot, az importé pedig 1840 milliárd forintot tett ki az év első két hónapjában, amely a forgalom mindkét irányában mintegy 3%-os folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. A forgalom volumene – december és január után – februárban is kisebb mértékben bővült, mint az azt megelőző mintegy másfél évben. A kivitel növekedési ütemének mérséklődése a volumenhordozó, lényegében változatlan értékű mobiltelefon-exporttal, valamint a személygépkocsik, illetve nyomtatók forgalmának csökkenésével magyarázható. A mérleg romlásában meghatározó tényező volt, hogy a határozottan dráguló nyers kőolaj importmennyisége – elsősorban a decemberről januárra áthúzódó behozatal miatt – jelentősen nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.
A kivitel forintárszintje a behozatalét meghaladó mértékben csökkent (5, illetve 4%), amelynek következtében a cserearány mintegy 1,5%-kal romlott. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama 8%-kal erősödött az előző év azonos időszakához képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 7, a dollárhoz viszonyítva pedig 11%-os felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 3, importban pedig 4%-kal nőtt, amely a kőolaj és kőolajtermékek, a vas és acél, valamint a műanyag-alapanyagok kereskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés következménye.
A külkereskedelem 56%-át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene exportban 8, importban pedig 7%-kal nőtt 2004 első két hónapjához képest. Az energiafejlesztő gépek és berendezések forgalmának értéke – a forintárszínvonalak jelentős csökkenése mellett – importban közel negyedével, exportban pedig 3%-kal ment fel. A mobiltelefonokat is tartalmazó híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke ugyanakkor 7%-kal mérséklődött.
A termékforgalom közel egyharmadát kitevő feldolgozott termékek volumene kivitelben 8%-kal bővült, behozatalban pedig alig változott. Az árufőcsoport exportjának növekedésében meghatározó tényező volt, hogy a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek volumene mintegy felével, a szakmai, tudományos és ellenőrző műszereké pedig több mint harmadával bővült.
Az árufőcsoportok közül a legnagyobb növekedést az energiahordozók érték el: mind az import, mind pedig az export volumene több mint 30%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A jelentős volumenbővülés a forintárszínvonal határozott, exportban 20, importban pedig 10%-os növekedése mellett következett be.
A külkereskedelemnek összességében mintegy 5%-át jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport volumene az átlagosnál gyorsabban, exportban 14, importban pedig 11%-kal bővült. Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények forintértéke 61%-kal emelkedett. Az uniós tagállamokból importált élelmiszerek, italok és dohánytermékek volumene 30%-kal nőtt, az unión kívüli országokból behozottaké ugyanakkor több mint 40%-kal csökkent.
Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 3%-kal nőtt, az onnan érkező behozatalé pedig változatlan maradt a megelőző év azonos időszakához képest. Az EU-15 országcsoport viszonylatában a forgalom volumene mindkét irányban mintegy 1%-kal mérséklődött; a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok vonatkozásában viszont jelentős, kivitelben 41, behozatalban pedig 9%-os forgalombővülés volt. Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 33, a behozatalé 31%-kal emelkedett. Az ázsiai országokból behozott termékek forintértéke 52%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet.
Az egyenleg romlása az Európai Unión kívüli országokkal – azon belül is elsősorban az ázsiai országokkal – folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható, miután az Európai Unió viszonylatában – kizárólag az új tagországokkal lebonyolított kereskedelem alakulásából adódóan – nőtt az aktívum.
(tőzsdefórum.hu)
origo.hu
Közúti ellenőrzés esetén ezekre kell odafigyelni!
