A magyar néphagyományból már jórészt kikopott, ám az észak-európai és a szláv népeknél a mai napig jelentős ünnep Szent Iván ünnepe, június 24-e. Régen erre az időpontra esett a napforduló, ma azonban már 21-ére esik (ennek oka a Földhöz viszonyított napállás és a tényleges naptári évek közti különbség). A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, ezt követően a hanyatlás féléves periódusa kezdődik. Az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. A nyári napfordulót a kezdetektől fogva megünneplik a kelták, germánok, szlávok, és az északi népek szinte mindegyike. Papjaik-druidáik a Föld és az Ég nászának tisztelegtek. Az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett. Sok kőemléket a napforduló pontjaihoz tájoltak (vagyis a téli, illetve nyári napfordulón a látóhatáron felkelő nap pontjához). A dél-angliai megalitikus építményben, Stonhenge-ben a kör közepéről nézvést épp a sarokkő fölött kel föl a nap a nyári napforduló idején. Stonhenge-ben a mai napig megünneplik a nyári napfordulót.
Régebben nálunk is számtalan babona és hiedelem kapcsolódott e naphoz. Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek. Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként az almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották.
A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották: hitték, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít. A népi jövendölés szerint, ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága. Egyes vidékeken azt tartották, ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen. Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Másutt a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba; az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak.
A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. A néphit szerint aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztet fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.
A Szent Iván-napi mulatságok manapság egyre népszerűbbek Magyarországon, igaz, ma már nem a varázslat és a bűbáj, hanem a szórakozás jegyében állják körül a Szent Iván-napi máglyát.
(origo.hu, astrologia.hu, etel.hu, regesz.hu)
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
