Egyre halasztja a kabinet az adóreformmal kapcsolatban már beharangozott intézkedéseket. A kormányszóvivő tegnap csak konzultációról beszélt, emiatt félő, hogy a változások legkorábban jövőre léphetnek életbe. Lapinformációk szerint jelenleg az egységes, 21 százalékos adókulcs bevezetéséről szóló előterjesztés van a kormány előtt.
A szegények rosszabbul járnak
A személyi jövedelemadó-rendszerben az egy kulcs valójában hármat jelent, mert az alacsonyabb jövedelműeknek bevezetendő adójóváírás miatt adómentes jövedelemhatár is lesz, a 3,4 millió forintnál magasabb jövedelműek viszont 15 százalékos pluszadót fizetnének – ez volna a „szolidaritási adó” –, így a magasabb jövedelműeknek már 36 százalékos lenne jövőre az adókulcs. A koalíció tervei szerint azokat, akiknek a 21 százalék miatt nőne az adóterhük, az alkalmazotti kedvezménnyel kompenzálnák.
A mostani szabályok szerint 1,5 millió éves jövedelemig 18 százalékos az adókulcs, az afeletti részt pedig 38 százalékos elvonás sújtja. Emellett működik az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszere is, amelyek biztosítják a minimálbér adómentességét. A kedvezmények egy részénél hatmillió forintos az éves jövedelemhatár, és egy személy összesen legfeljebb százezer forintnyi kedvezményt vehet igénybe. A lakáshitel-törlesztés azonban nem tartozik a százezer forintos körbe, csakúgy, mint például az önkéntes magánpénztári befizetés és a családi adókedvezmény. Az új szja-rendszerben azok járnának rosszabbul, akiknek az éves jövedelme a Világgazdaság számítása szerint nem éri el az 1,8 millió forintot, az e feletti jövedelműeket pedig kedvezőbben érinti a változás – azzal a feltételezéssel, ha eltekintünk az adójóváírás esetleges emelésétől és az adókedvezmények korlátozásától.
Megszűnő kedvezmények”
Szűkülne viszont a kedvezmények köre, így például megszűnne a Sulinet-kedvezmény, és a 3,4 millió forintos jövedelemhatárig összesen százezer forintos adókedvezményt lehetne évente igénybe venni, a fölött pedig megszűnne minden kedvezmény.
Áfakulcsok: le és fel
Az áfánál is valójában kettő lenne az „egységes” kulcs: a kedvezményes mérték 10 százalékra nőne, a normál adókulcs pedig 21 százalék lenne. A vita egyelőre arról szól, hogy melyik kulcshoz mi tartozzon; az élelmiszerek várhatóan a 21 százalékosba kerülnek.
A Világgazdaság információi szerint a most ötszázalékos áfakörbe tartozó termékek – egyebek mellett a gyógyszer és a könyv – átkerülnének a tízszázalékos kulcs alá, így esetükben drágulás következhet be. A gyógyszereknél a támogatási keretet arányosan növelnék, így csak a nem támogatott termékeknél következne be áremelkedés, igaz, ez a készítmények közel felét érintené. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás és a sajtótermékek viszont olcsóbbá válnának, hiszen ezek most a középső, 15 százalékos kulcs alá tartoznak, a tervek szerint pedig átkerülnének a kedvezményes körbe.
A lakásfenntartási költségek vélhetően csökkennek: most a középső áfakulcs szerint terhelt távhőt és gázt is tízszázalékos, a jelenleg 25 százalékos elvonással sújtott villamos energiát pedig a 21 százalékos körbe sorolnák. Ezzel szemben a víznél, az élelmiszereknél és a tömegközlekedésnél drágulás következne be az áfakulcs 15-ről 21 százalékra történő módosulása miatt. Kérdés, hogy az iparcikkek ára követi-e a jelenleg 25 százalékos áfakulcs 21 százalékosra csökkentését.
Az iparűzési adó mégsem csökken
Az iparűzési adó 2 százalékról egyre mérséklődne, ám a nyereséget további öt százalékkal sújtanák.
A helyi iparűzési adó átalakítása összességében nem növelné az üzleti szféra terhelését, így pedig semleges hatással lenne az államháztartási bevételekre. Az egyes szektorokat és az önkormányzatokat azonban eltérő mértékben érintené a rendszer átszabása: a Világgazdaság kalkulációi szerint a pénzügyi tevékenységet végző cégek lennének a legnagyobb vesztesek, hiszen a szektor terhe akár 60 százalékkal is nőhet. Az iparűzési adóbevételek legnagyobb részét befizető feldolgozóipar is rosszabbul járna: mintegy tíz százalékkal kellene többet befizetnie az államháztartásba. Azokat az önkormányzatokat hozza kedvezőtlenebb helyzetbe az iparűzési adó részbeni nyereség alapú kiváltása, ahol a cégek nagyobb része veszteségesen működik, vagy alacsony az árbevétel-arányos nyeresége.
Az evások duplán járnak rosszul
Az eva kulcsa is 21 százalékra emelkedne a jelenlegi 15-ről. Kétszeresen is rosszul járnak az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) alanyai, ha a kormány, majd a parlament áldását adja a minden adónemet érintő 21 százalékos adókulcsra. Ez az evásoknak annyit jelentene, hogy 25 százalék áfa helyett csak 21 százalékot számlázhatnak ki, vagyis kevesebb lenne a bruttó adóalapjuk, miközben az ezután fizetendő adómérték a jelenlegi 15 százalékról 21 százalékra emelkedne – tehát kevesebb bruttó bevételből több adót vonnak el tőlük. Ha a parlament is elfogadja a javaslatot, akkor az evás vállalkozások megtehetik, hogy december 20-ig kijelentkeznek az eva hatálya alól, s újra a társasági adótörvény, azaz a tételes költségelszámolás szabályai szerint adóznak, amikor is a nyereségük után kell megfizetni a 21 százalékos adót. Tény: aki evás marad jövőre, nettó jövedelme az ideihez képest több mint tíz százalékkal csökken, ha ugyanazok maradnak a feltételeik, mint ebben az évben.
Egyelőre bizonytalan a hatálybalépés ideje
Egyelőre nem dőlt el, lesz-e ennek a tervnek olyan eleme, amelyet már az idén ősszel meglépnek, bár a parlamenti menet szerint úgy tűnik, az egész csomag 2006. január 1-jétől lépne hatályba. Ha mindent ősszel nyújtanak be a parlament elé, elképzelhető, hogy az egészségügyi járulék kiterjesztésének terve is ehhez kapcsolódna.
Az, hogy mit terhelne a négyszázalékos járulék, teljesen bizonytalan, hiszen folyamatosan egymással ellentétes információk kerülnek napvilágra.
(Világgazdaság-mno)
origo.hu
Egy nyíregyházi énekesnő lett a Megasztár női hangja
