Német roham az osztrák egyetemeken

Az osztrák egyetemek megpróbálják kijátszani a képzési helyeket megkaparintani próbáló német „menekülteket” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Védekezniük kell a nyugati társadalmaknak a terror ellen, és fel kell hagyni a politikai korrektséggel, mely lehetővé teszi a radikális iszlamisták számára, hogy a mecsetekben prédikáljanak és újoncokat toborozzanak – idézi a Der Spiegel Ian McEwan brit írót.

2005. 07. 19. 9:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap Az érettségi szégyen című bécsi keltezésű cikkében tudósít arról, miként próbálják meg az osztrák egyetemek kijátszani a német „menekülteket”.

„Menekültek Németországból”, „Ide a poroszokkal!” – ilyen szalagcímekkel kommentálták az osztrák lapok német egyetemisták rohamát, akik napokig táboroztak a bécsi egyetem előtt, hogy megkaparinthassanak egy áhított tanulmányi lehetőséget.
A felháborodás kevéssé a „német érettségizők második vonala” ellen irányul, akik az Európai Bíróság ítélete nyomán jogosultak a német numerus clausus kikerülésére és az ausztriai képzési helyre, s ezzel a „bennszülöttek” elől veszik el az egyetemi helyeket. A vádak elsődlegesen a luxemburgi bírák szabályozási dühe ellen irányulnak, akik előírták, a külföldi egyetemisták számára ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekkel szemben.

Eddig Ausztria volt az egyetlen EU tagállam, ahol az érettségizettek automatikusan egyetemre juthattak. Most bírálat tárgyát képezi a kormány lebénult felsőoktatási politikája, mely hirtelen egy szükségtörvényben öltött testet. Ez teljes szabadságot adott nyolc szakterületen az egyetemeknek, miként korlátozzák a felvehetők létszámát. Ezek a szakok az orvosi, fogorvosi és állatorvosi szak, a pszichológia, biológia, gyógyszerész, közgazdász és újságírás szak.

Az egyetemeken rendkívüli állapotok uralkodnak. Különféle időrabló trükkökkel próbálják meg a tanulni vágyó osztrákokat előnyben részesíteni. A bécsi orvostudományi egyetemen, amely 1560 elsőévest vesz fel az idén – kétszer annyit, mint a müncheni egyetem – az „aki előbb jön, azé a hely” elvet vezették be. Az immár hónapok óta várt Európai Bíróság július 7-i ítéletét követően két napon belül 1400-an jelentkeztek Németországból az egyetemre. Csakhogy az osztrákok erre már felkészültek, így a beiratkozást az osztrákok számára július 4-re előre hozták. A numerus clausus elől menekülő németeknek alig 300 helyért kellett megverekedniük.

Nyílt titok, hogy egyéb eszközökkel is megkísérlik az egyetemek a „bennszülöttek” előnyhöz juttatását. A féléves tandíj átutalásának – 363 euró – felmutatása nélkül például nem lehetséges a beiratkozás, már pedig a németországi átutalások általában lassabban érkeznek meg, mint a belföldiek. A jelenkezési határidőkkel kapcsolatos manipulációk és diszkrimináló „véletlenek” már elegendő anyagot szolgáltattak ügyvédeknek, hogy ismételten a luxemburgi bírósághoz forduljanak. Németországban mintegy 14 ezer pert tervező személyről és az őket támogató ügyvédi irodáról tud az osztrák kultuszminisztérium. Ezen fenyegetésre a bécsi orvosi egyetem hidegen azzal reagált, hogy a benyújtott fellebbezéseket 2007 előtt aligha tudják elbírálni.

Ezek nem éppen finom európai szokások – írja a lap. A kis Ausztria önvédelmi helyzetben érzi magát, önvédelmi intézkedésekről szólnak a hivatalos megnyilatkozások is. Az alkancellár 63 ezer, az otthoni numerus clausus elől menekülő német rémképét festette a falra. Innsbruckban, ahol az 550 első éves orvosi képzési helyére szintén több német jelentkezett, mint osztrák, finomabb válogatási kritériumokat alkalmaznak: az eddigi egészségügyi és/vagy szociális aktivitást, valamint az iskolai érdemjegyeket vizsgálják.

Networld (networld.at)

Az osztrák hírportál Nem jelent előnyt a tagság: az osztrákoknak az EU-ról alkotott képe jelentősen romlott című írásában szemezget a legfrissebb Eurobarometer felméréséből.

Az osztrákoknak az EU-ról alkotott véleménye az elmúlt fél évben jelentősen romlott. Ez derül ki a legfrissebb, a brüsszeli bizottság által végrehajtott Eurobarometer közvélemény-kutatásból, melyek mintavételére idén májusban és júniusban került sor. Eszerint az osztrákok 37 százaléka tartja az EU-t „jó dolognak”, ami 9 százalékos romlást jelent a 2004 őszén végrehajtott felmérésekhez képest. Ezzel Ausztria mindössze egy százalékkal megelőzve az euroszkeptikusnak tartott briteket a 25 államból az utolsó előtti helyen tanyázik.

Az osztrákok 23 százaléka szerint az EU „rossz dolog”, míg 37 százalék viszonyul semlegesen az unióhoz. (Mindkét álláspont támogatóinak száma 5 százalékkal növekedett.) Csak Litvániában (tíz százalék mínusz) és Cipruson (kilenc százalék mínusz) csökkent ilyen erősen az unió tekintélye. Bár ezen országokban még mindig a megkérdezettek 59 illetve 43 százaléka tartja az EU-t jónak.

Az EU átlagában 54 százalék tartotta az uniót „jó dolognak” (két százalékos csökkenés az előző mintavételhez képest.) A 25 tagállamból mindössze ötben – Hollandiában(!), Portugáliában, Lengyelországban, Csehországban és Lettországban javult az unió megítélése.

Ausztria szomszédai közül a magyarok a legkritikusabbak (42 százalékuk gondolja még jónak az uniót, ami kemény hét százalékos csökkenést jelent), míg az új tagok közül Szlovákiában 54 százalékos az elégedettség, Csehországban és Szlovéniában 49-49.

Az osztrákok többsége, 46 százalékuk úgy gondolja, hogy országuk nem profitál az uniós tagságból, csak 41 százalék véli a tagságot hasznosabbnak. Ezzel Ausztria ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyben a ciprusiak 49-41, a britek 42-40, valamint a svédek 50-36 arányban úgy vélik, inkább ráfizetnek az uniós tagságra. Magyarország éppen megelőzi Ausztriát ebben az összehasonlításban. A magyarok 47 százaléka tartja előnyösebbnek, 39 százalékuk inkább hátrányosnak hazánk uniós tagságát, míg 14 százalékuknak nincs a kérdésben kialakult véleménye.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin A csontunkig elbizonytalanodtunk címmel készített interjút a brit íróval, Ian McEwannel.

McEwan szerint a nyugati társadalmak képesek védekezni a terror ellen, és védekezniük is kell. Ideje lenne felhagyniuk ezzel a buta és felelőtlen politikai korrektséggel, mely lehetővé teszi a radikális iszlamisták számára, hogy a mecsetekben prédikáljanak, és újoncokat toborozzanak. A nyugat még mindig úgy kezeli őket, mint azokat a különcöket, akik a Hyde Park szónoki sarkában mondják a magukét, s ez ennek a társadalomnak a halálos tévedése. Iszlamista terror már az iraki háború és a guantanamói fogolytábor előtt is létezett. Irakban ráadásul jórészt muzulmánok ellen irányul. Ott éppen egy iszlám polgárháborúnak lehetünk szemtanúi – mondja McEwan, hozzátéve: a Nyugat egészen kikel magából, amikor arról a híresztelésről értesül, hogy Guantanamóban a Korán egyes oldalait lehúzták a WC-ben. Azonban, amikor néhány hónappal korábban a tálibok egyik merénylete következtében több mint 300 Korán semmisült meg, az láthatóan senkit sem érdekelt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.