Die Welt (welt.de)
Néhány nevet még be kell magolnia a nagypolitika világából a fiatal magyar gazdasági miniszternek, Kóka Jánosnak ahhoz, hogy ne fordulhasson elő mégegyszer az, ami a legutóbbi bécsi Operabálon történt, amikor az osztrák szövetségi elnök keresztnevét súgni kellett neki – akit nem Joschka Fischernek hívnak, ahogyan azt a korábbi számítógépes szakember feltételezte, hanem Heinz Fischernek – cikkezik a konzervatív napilap. Saját szakterületébe az éber fiatal politikus nem tűr beleszólást, jóllehet nézeteivel egyre inkább magára marad. Kóka a napokban mutatott be egy olyan adóreform tervet, amely a bevételeket és a vállalkozásokból származó nyereséget továbbra is lépcsősen adóztatja meg, miközben Magyarországot szabályosan bekerítették azok az országok, ahol egységes kulccsal adóztatják meg az összes jövedelmet, illetve az ilyen egységes kulcs bevezetését tervezik. „Az egységes adókulcs lehet divat mostanság” – közölte Kóka János a lappal folytatott beszélgetés során. Majd hozzátette: „Magyarországnak végül is nem kell minden divatot követnie.”
Hibás ez a felfogást Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint. A konzervatív politikus a költségvetés katasztrofális helyzetét bírálja, s azt hangoztatja, hogy további kedvezményekkel kellene befektetőket csábítani az országba. Azért, hogy az ország versenyképessége megmaradjon, Budapestnek „nincs más választása”, mint hogy kövesse az egységes adókulcsot alkalmazó országok példáját – írja a die Welt.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Irene Zöch Közösen az Adriához címmel ismerteti Sólyom László bécsi látogatását. A két ország együttműködésének első konkrét lépése, hogy a közeli napokban közösen állítanak fel konzulátust Podgoricában. A montenegrói fővárosban felállítandó közös külképviselet tényét Sólyom „példátlannak” nevezte. Horvátország uniós csatlakozásának megítélésében mindkét fél egyet értett, s fontosnak tartják, hogy Zágráb működjön együtt az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló, de úgy vélték „az idő már megérett a felvételi tárgyalások megkezdésére” – nyilatkozta Heinz Fischer osztrák elnök.
Azonban jószomszédok között is előfordulhatnak nézeteltérések. A találkozásra egyedül – főként budapesti szemszögből – egyetlen árnyék vetült: a munkaerőpiac megnyitásának szabályozása. Sólyom kijelentette Magyarország egyelőre semmilyen hivatalos értesítést sem kapott az átmeneti szabályozás meghosszabbításáról.
Financial Times Deutschland (ftd.de)
A gazdasági napilapban Cordula Tutt Nagy Britannia kelet-európai munkaerőt csábít címmel az angol munkaerőimportot és következményeit ismerteti. A brit szupermarket Tesco nem talált más megoldást, amikor az egyik oxfordi filiáléjában kellett megszerveznie az éjszakai műszakot: négy lengyel munkavállalót szerződtettek, mert egyetlen brit sem jelentkezett. A lengyelek ugyanazt a bért és szociális ellátást kapják meg, mint a brit kollégáik – nyilatkozta a Tesco szóvivője Katie Jenkins. A gyorsan növekvő brit gazdaság és a viszonylag alacsony munkanélküliség – 4,7 százalék – miatt a szigetország korlátozás nélkül várja az új EU tagok munkavállalóit. Londonon kívül, Dublin és Stockholm nyitotta meg a tizenötök közül munkaerőpiacát.
E héten mutatta be a londoni kormány a keleti EU tagokra vonatkozó statisztikai adatokat, eszerint 2004 májusa óta 232.000 bevándorló érkezett Nagy Britanniába az új tagállamokból. Ez nagyjából tizenötszöröse annak, amit Tony Blair a belépéskor jósolt. Még sem vált ki komolyabb ellenérzéseket, hiszen főként fiatalok érkeznek a vendéglátóiparba, a gyárakba, iparosként, vagy a magánháztartásokba dolgozni. Ezzel szemben a közelmúltban Bécs nyilvánosságra hozta, hogy az új tagállamok munkavállalói előtt nem 2006-ig, hanem 2009-ig kívánja zárva tartani munkaerőpiacát. Az osztrák gazdasági miniszter Martin Bartenstein azzal érvel, hogy a munkanélküliség „elszomorítóan” nő. Mindeddig 3000 munkavállaló érkezett az új tagokból Ausztriába. Hasonló okokkal magyarázzák Németországban is, hogy miért kívánják távol tartani a keleti munkaerőt. Senki sem számít arra, hogy Németországban 2011 előtt ez a korlátozás megszűnne, utána elméletben minden EU polgár szabadon kereshet munkát.
Kivételt képeznek például az olyan szakképzett személyek, ahol a munkaadó igazolja, hogy németet nem talál a feladatra. Ilyenek például a klinikai orvosok Kelet-Németországban. A német munkaügyi ügynökség 2004 végéig – frissebb adatokkal nem rendelkeznek – összesen 13.600 ilyen munkavállalási engedélyt állított ki. A legpontosabb adatok 217.000 szezonális munkavállalóról tudósítanak, akik főként a mezőgazdaságban, pl. spárga szedésben jeleskednek. A másik kivétel, hogy egyszemélyes vállalkozásoknak sincs szükségük a munkavállalási engedélyre. Ismert Németországban a magyar húsfeldolgozók és a lengyel hidegburkolók esete. Alexander Legowski a Német Kézműves Kamara szóvivője szerint számuk drámaian tovább nőtt. Naponta jelentkeznek be a kamaránál kelet-európai munkavállalók, hogy az ipart bejelentsék. A burkoló szakma a legnépszerűbb, mert abban az esetben nincs szükség a mestervizsga igazolására. A kamara szerint, ha megkapták az engedélyt eszükben sincs a szakmájukban dolgozni, hanem valamelyik építkezésen vállalnak munkát. Németországban 4200 ilyen vállalkozást jelentettek be. A szakmai közvéleménykutatás szerint a megkérdezett német iparosok szerint a keleti konkurencia alacsony áraival tönkre teszi őket.
Azt, hogy Nagy Britanniában a bevándorló munkavállaló népszerűbb, mint Németországban azzal is magyarázták, hogy amíg a szigetországban emelik a szolgáltatások színvonalát, addig Németországban ezzel ellentétes hatást váltanak ki. Amint Németországban, úgy Nagy Britanniában is a lengyelek teszik ki a keleti munkavállalók legnagyobb csoportját. 2004. májusa és 2005. júniusa között 131.000 lengyel érkezett Nagy Britanniába, a második csoportot a 35.000 litván adja. Ugyanebben az időszakban 24.000 szlovákiai állampolgár és 7.000 magyar kapott Nagy Britanniában munkavállalási engedélyt. Írországban 2004 óta 85.000 társadalombiztosítási számot adtak ki keleti munkavállalóknak.
Svédországban 70 százalékkal nőtt a letelepedési engedélyek iránti igények száma. Azonban ez a folyamat egyre hangosabb aggodalmat vált ki, többen látják veszélyben a társadalmi kiegyenlítésen alapuló „svéd modellt”. A szakszervezetek bírálják az olcsó munkaerővel, mint például a lettekkel, elvégeztetett „rabszolgamunkát”. A lettek alig feléért dolgoznak, mint a bennszülöttek, s a szakszervezetek attól is tartanak, hogy hatalmuk is csökken a keleti munkavállalók megjelenésével. Az építkezéseken már komoly konfliktusok robbantak ki a balti vállalatokkal. Az elvándorlást a keleti EU államok kormányai is egyre nagyobb fenntartással figyelik, hiszen ezek az országok elveszítik legjobb embereiket. Az új EU tagállamok diplomásainak három-öt százaléka tervezi, hogy elhagyja a hazáját a jobb élet, a nagyobb jövedelem reményében -állapítja meg a European Citizen Action Service (ECAS) brüsszeli szervezet.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
