Az egyébként is gyenge teljesítményt nyújtó kormányzati kommunikáció omlott össze először tavaly nyáron: Gál J. Zoltánt augusztus másodikán menesztette Medgyessy Péter, a kiszivárgó hírek szerint politikai okból, a szóvivő akkori sportminiszterhez fűződő „szakmai közelsége” miatt. Gyurcsány Ferenc egy nappal korábban ajánlotta fel lemondását a tárca éléről, mert – mint mondta – közte és a miniszterelnök között olyan politikai jellegű konfliktus feszült, amely a kormány stabil működésének útjába állhat, és mert a vele szembeni bizalom megingását is tapasztalta Medgyessy részéről. A mai miniszterelnök akkor még cáfolta, hogy kormányfői ambíciói lennének.
Gyurcsányt azonban nem engedte el olyan könnyen a jelenleg utazó nagykövetként tevékenykedő Medgyessy, mint a 2002-es kampánycsapatában szintén feladatot vállaló ifjabb Gált. – Gyurcsány Ferenc most elsősorban az athéni olimpiai részvétel előkészítésével szíveskedjen foglalkozni, felajánlására a kormányátalakítás időpontjában térek vissza – közölte akkor a kormányfő.
Medgyessy már ekkor jelezte, hogy érdemi változtatásokat kíván végrehajtani kormányában, de a bejelentés dátuma 2004. augusztus 18. volt. Baráth Etele elfogadta a neki felajánlott sportminiszteri bársonyszéket, amelybe aztán soha nem ülhetett, mint ahogy Szekeres Imréből sem lett munkaügyi miniszter, és Veres Jánosnak is várnia kellett a pénzügyi tárca irányításának átvételével. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter menesztésének ötlete ugyanis nem nyerte el az SZDSZ tetszését, a párt nem fogadta el a miniszterelnök erre vonatkozó javaslatát.
A miniszterelnök éppen egy éve, augusztus 18-án ultimátumot intézett a kisebbik koalíciós párthoz: vagy megerősítik a kormányfőt abban, hogy továbbra is bíznak benne, vagy augusztus 27-én írásban benyújtja lemondását. A merész bejelentést követően felpörögtek az események. Nemhogy egy hét, pár óra is elég volt arra, hogy Medgyessy Péter tisztán lássa: az egypártrendszer bukása utáni magyar demokráciának ő lesz az első miniszterelnöke, akinek hivatali ideje lejárta előtt, politikai okból kell távoznia.
– Az MSZP új miniszterelnököt jelöl – ezt Kovács László volt pártelnök jelentette be egy nappal később, augusztus 19-én, aki a szocialisták országos elnökségének véleményét tolmácsolva „megértéssel vette tudomásul, hogy Medgyessy Péter az SZDSZ bizalmának hiánya miatt nem kívánja tovább vállalni a miniszterelnökséget”. A szocialisták vezető testülete egyébként még aznap megnevezte a párt lehetséges miniszterelnök-jelöltjét, Kiss Pétert, ez azonban kiváltotta a pécsi Toller László ellenreakcióit, aki lemondott elnökségi posztjáról az antidemokratikus döntés miatt. Az események itt kanyarodnak vissza ismét Gyurcsány Ferenchez, aki – ahogy Fazakas Szabolcs, az MSZP európa parlamenti képviselője megjegyezte – „önjelöltként” a közvélemény tudtára adta: vállalná a kabinet vezetését. Fazakas nyugat-európai politikai és üzleti körök megdöbbenését közvetítette a magyar nyilvánosság felé, hogy Gyurcsány „ügyei” ellenére szóba jöhet a jelölési folyamatban. – Az európai értékekben az egyik legfontosabb szempont az, hogy ilyen személyek ne kerüljenek meghatározó pozícióba, hiszen ott harcolnak a korrupció, a csalások, a visszaélések ellen – fogalmazott akkor a szocialista politikus.
Gyurcsány visszautasította a vádakat, közben „hátországa” már szervezte az MSZP-küldötteket, hogy augusztus 25-én, a párt rendkívüli miniszterelnök-jelölő kongresszusán az egykori KISZ-titkárból Magyarország új kormányfője lehessen. A bukott miniszterelnök levélben köszöntötte a kongresszust, arra kérve a pártot, hogy ezután „ne hagyják cserben azt, akivel szövetségre léptek”. Medgyessy közvetlenül azelőtt, hogy a szocialista küldöttek döntése megszületett volna, benyújtotta lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Az exkormányfő sajtótájékoztatóján kijelentette: „Úgy döntöttem, hogy nem lehet, hogy ebben az országban puccsisták diktáljanak.”
Gyurcsány Ferencet nagy többséggel választották miniszterelnök-jelöltté Kiss Péterrel szemben, akit aztán az Országgyűlés megbízott az új kabinet megalakításával. Az ország irányítását szinte azonnal átvehette, hiszen Medgyessy Péter egy kormányrendelet értelmében az egy hónapos hátralévő hivatali idejére a sportminisztert nevezte ki helyettesének.
Mozgalmas hét
2004. augusztus 18. – Három miniszter leváltását jelenti be Medgyessy Péter: Gyurcsány Ferenc sportminiszter helyét Baráth Etele veszi át, munkaügyi miniszternek Burány Sándor helyett Szekeres Imrét javasolja, Csillag István gazdasági miniszter utódjának megnevezését az SZDSZ-től várja. Ez utóbbi döntése azonban koalíciós válságot okoz. Menesztenek több államtitkárt is.
2004. augusztus 19. – Az MSZP elnöksége Kiss Péter kancelláriaminiszter kormányfői jelölésére tett javaslatot. Gyurcsány Ferenc az utolsó pillanatban jelenti be indulási szándékát miniszterelnök-jelöltként.
2004. augusztus 24. – A jelöltek személyesen konzultálnak Medgyessy Péterrel, lemondásának módjáról.
2004. augusztus 25. – Az MSZP rendkívüli miniszterelnök-jelölő kongresszust tart. Az eseményen Medgyessy Péter nem vesz részt. A két kormányfőjelölt közül titkos szavazással Kiss Péterre 166 leadott voks érkezik, Gyurcsány Ferenc 453 szavazatot kap. Medgyessy Péter benyújtja lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnöknek.
2004. augusztus 26. – Mádl kijelenti, hogy Medgyessy Péter még egy hónapig teljes körű kormányfő. Az új miniszterelnök csak 30 nap múlva alakíthat kormányt.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
