Ezen kívül a Budapest Airport (BA) privatizációjával való összefüggéseket is vizsgálták – tette hozzá Mészáros Tamás. Mindezek mérlegelése után az igazgatóság úgy döntött, hogy a mostani ajánlatok bármelyikének elfogadása nem szolgálja teljes körűen az összetett privatizációs célkitűzések megvalósulását. Az ÁPV Rt. azt várja, hogy a Malévnál megkezdett átalakítások, a jövőben megvalósítandó hatékonyságjavító intézkedések, a Oneworld légiszövetséghez való csatlakozás és a BA Rt. privatizációjától várható fejlődés révén, a nem túl távoli jövőben kialakulhat egy, a mostaninál kedvezőbb értékesítési feltételrendszer, erősebb befektetői verseny – közölte az elnök.
Veres János pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BA Rt. privatizációjának – várhatóan novemberi – lezárását követően lát lehetőséget a Malév ismételt meghirdetésére. A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón nevesítette Papcsák Ferenc országgyűlési képviselőt, mondván: szívesen fogadta volna őt a szobájában egy négyszemközti találkozón, s örömmel vette volna a tíz vagy húszmilliárd forintos ajántatát a légitársaságért.
Papcsák Ferenc az MNO-nak úgy nyilatkozott: a Fidesznek más elképzelései vannak a privatizációs eljárásról, mert náluk nem négyszemközti tárgyalásokon születtek a privatizációs döntések. Ennek ellenére szívesen felkeresi a jövő héten a pénzügyminiszter urat, igaz, nem a Malév megvételéről szóló ajánlattal együtt – fogalmazott a képviselő, aki kijelentette: véleménye szerint illetlen és méltatlan dolog egy nemzetközi sajtótájékoztatón politikai vitát kezdeményezni egy ott nem lévő képviselővel.
Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója szerint kiváló teljesítményt nyújtott mind a két – AirBridge Rt., ASBK Vagyonkezelő Kft. – cég a Malév pályázatán. Az ÁPV Rt. értékelése szerint a pályázók a Malév Rt. jelenlegi üzleti kondícióival összhangban, a bemutatott saját lehetőségeik között reálisan, az általuk felvállalható legnagyobb mértékű tehervállalás mellett tették meg ajánlatukat – mondta Vági. Ugyanakkor ennél kedvezőbb ajánlatra számítanak. Úgy fogalmazott: ebben a pályázatban a Malév múltját akarták eladni, míg a következő tenderen a Malév jövőjét kívánják értékesíteni. Ismert: a Malévot két sikertelen privatizációs pályázat után most harmadszorra próbálta meg értékesíteni az ÁPV Rt. Az április 4-én kiírt tárgyalásos eljárásában a 11 érdeklődő közül végül három befektető adott be kötelező érvényű ajánlatot. Közülük kettő maradt versenyben, a magyar–orosz tulajdonú, Borisz Abramovics és Zubek János nevével fémjelzett AirBridge Rt. és a magyar magánbefektetők tulajdonában lévő Aviation Solution Befektetői Konzorcium (ASBK) Kft.
Az MNO megkereste az ASBK Vagyonkezelő Kft. szakmai vezetőjét, Kovács Ferencet, aki kijelentette: elfogadhatatlannak tartják, hogy úgy zárta le az ÁPV Rt. a Malév privatizációjának tárgyalásos tenderét, hogy velük nem is tárgyalt a tulajdonos. Közölte: megteszik a szükséges lépéseket.
Mészáros Tamás hangsúlyozta, hogy az ÁPV álláspontja nem változott a Malév privatizációját illetően, azaz továbbra is úgy gondolják, hogy középtávon sem érdemes állami tulajdonban tartani a légitársaságot.
Az ÁPV Rt. pénteken bejelentette azt is: a korábbi kilenc aspiráns közül az alábbi öt pályázót hívta meg a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs pályázatának második fordulójába: a BAA, a Hochtief, a Fraport, a Macquaire és a Copenhagen Airports cégeket. Mindez azt is jelenti, hogy az egyelen magyar, a Trigránit, Mol, OTP alkotta konzorciumot kihagyták a következő pályázati körből.
Rekordösszeg várható a Budapest Airport Rt. privatizációjából, hiszen a beérkezett pénzügyi ajánlatok szerint a ferihegyi repteret üzemeltető társaság jelenlegi nyereségének ötvenszeresét is hajlandók megadni a befektetők – közölte Veres János pénzügyminiszter az ÁPV Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, az alábbi öt pályázó került a tender második körébe: a BAA (többek között a londoni Heathrow Gatwick Standsted repülőterek üzemeltetője), Hochtief és a HTAC konzorciuma (a Hochtief többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője), a Fraport és a Deutsche Bank konzorciuma (többek között a frankfurti és a frankfurt-hahni repülőterek üzemeltetője), a Macquarie Airports (többek között a római, a brüsszeli és sydneyi repülőterek üzemeltetője), valamint a Copenhagen Airports. A pénzügyminiszter hozzátette: ebben a fordulóban az ajánlatok értékelése a hosszú távú stratégiai és fejlesztési tervek, valamint a pénzügyi ajánlat és annak megalapozottsága alapján történt.
Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke elmondta: a 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű BA Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat tulajdoni hányadára kiírt privatizációs pályázat előminősítő szakaszában a kilenc pályázó pénzügyi ajánlata nettó értéken, azaz áfa nélkül számítva 202 és 390 milliárd forint között mozgott, és a következő fordulóba meghívott öt pályázó árajánlata kivétel nélkül az ársáv felső felében helyezkedett el. Hozzátette: a második fordulóban nem lehet kisebb összeget ajánlani az első fordulóban rögzítettnél, és a BA fejlesztése nyomán százmilliárd forintos beruházással is számolni lehet.
Mészáros kifejtette: a privatizációból származó állami bevétel három tételből áll: az ÁPV Rt.-nek fizetett vételár a 75 százalék mínusz 1 részvényért, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) egy összegben fizetendő, 75 évre szóló vagyonkezelési díj, és a KVI-nek fizetett vételár a BA Rt. által jelenleg vagyonkezelt ingóságok megvásárlásáért. A privatizációt követően a Ferihegyi repülőtér továbbra is a magyar állam kizárólagos tulajdonában marad – hangsúlyozta az ÁPV elnöke. A második fordulóba meghívott öt pályázó november 2-án adhatja be jogilag kötelező érvényű ajánlatát, amelyek elbírálásakor a legfontosabb szempont a pénzügyi ajánlat lesz, a fejlesztési, működtetési garanciavállalások mellett – szögezte le Mészáros Tamás.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a Mol–OTP–TriGránit konzorcium egy korrekt versenyben maradt alul a BA Rt. privatizációjában. A továbbjutott pályázók ugyanis olyan összeget ajánlottak, amely meggyőző, és szakmailag is jó piaci szereplők. Csányi Sándor elárulta, hogy a háromszereplős konzorcium a 202–390 milliárd forintos ajánlati ársávban az alsó határhoz volt közel. Csányi a riportban azon véleményének adott hangot, hogy az OTP remélhetően még profitálhat a repülőtér privatizációjából a nyertes pályázó finanszírozása révén.
Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnap döntött arról is, hogy egyetlen jelentkezőt sem hív meg a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. 99 százalékos állami részvénycsomagjára kiírt pályázat második fordulójába, így az ÁPV Rt. visszavonja az értékesítésre kiírt pályázati felhívást.
Erdőtűz pusztít a Grand Canyonban + videó
