Az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2005 harmadik negyedévében 42,4 százalék volt, ez kis mértékű növekedés a második negyedévihez képest. A lakosság összevont konjunktúra indexe az elmúlt időszakban nem változott jelentősen, több mint egy éve 41-42 százalék között ingadozik. 2005 augusztusában – a májusi eredményekhez hasonlóan – a háztartások átlagosan a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket, csaknem 40 százalékuk nem észlelt számottevő változást pénzügyi helyzetében. Mindössze 16 százalékuk számolt be javulásról, ami kedvezőbb, mint az előző negyedévi 13 százalékos arány.
A válaszok jól mutatják, hogy az átlagkereset alakulása mögött – ami az életszínvonal alakulásának fontos összetevője – mennyire nagy különbségek húzódnak meg, és a mai differenciált társadalmi helyzetben csupán az átlagok alapján nem célszerű mélyebb következtetéseket levonni. A jelentős reálbér-emelkedést mutató két évben (2002-ben 13,6 százalékos reálbér emelkedés, 2003-ban 9,2 százalékos reálbér növekedés) a lakosság saját helyzetéről alkotott képe összességében romlott. 2004-ben, amikor viszont a reálbér csökkent, a lakosság helyzetmegítélése javult.
Az Ecostat kutatásában a válaszadók 41 százalékának romlott az anyagi helyzete. A jobb feltételek között élő háztartások általában életkörülményeik további javulására, míg a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők hosszabb távon is körülményeik romlására számítanak. A nagyon rossz helyzetű háztartások fele úgy véli: pénzügyi helyzetük továbbra is romlani fog, s közülük csak minden ötödik bizakodó.
A háztartások közepesnek értékelt anyagi helyzetére jellemző, hogy abszolút többségük továbbra sem tud megtakarítani, 47 százalékuk állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből.
A kis- és középvállalatok (kkv) konjunktúra indexe szeptemberben 48,8 százalék volt, a májusi mélypontnál 9 százalékponttal magasabb, ugyanakkor a tavaly szeptemberi 50,3 százaléknál alacsonyabb.
A kis- és középvállalatok egyharmada 2005 utolsó és 2006 első negyedévében nemzetgazdasági szinten javuló kilátásokkal számol. A pesszimista várakozások aránya 20 százalékra csökkent. Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásait a kkv-k 57 százaléka stabilnak értékeli. A működési feltételek javulását várja minden negyedik vállalat, a pesszimista cégek aránya viszont másfél éves mélypontjára, 18 százalékra csökkent.
Augusztushoz képest 8 százalékponttal, 29 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővítésével számolnak. A jelentős ingadozás az új költségvetéssel és az új adótörvényekkel növekvő év végi bizonytalansággal magyarázható. A következő tizenkét hónapban a kkv-k 31 százaléka helyzetét megingató konkurencia lehetőségével számol. Értékesítési piacain új tőkeerős versenytárs megjelenését a cégek 47 százaléka feltételezi. A magas számarányban az országhatárokon túlnyúló kétirányú cégalapítási hullám terjedése jut kifejezésre. Az augusztusi 33 százalékos aránnyal szemben szeptemberben a cégek 29 százaléka bízik a multinacionális vállalatokkal kiépíthető gazdasági együttműködés sikerében.
A hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásait 2005 utolsó harmadára és 2006 első két hónapjára erősödő derűlátás jellemzi. A makrogazdasági kilátások és a cégek fejlődési esélyei az érintettek megítélése szerint kedvezőek. A TOP-100 nagyvállalatok többsége (52 százalék) az ország gazdasági helyzetében javulást vár. A lehetőségek rosszabbodásával a cégeknek mindössze 4 százaléka számol a következő fél évre.
Az index szerint a TOP-100 működési feltételei rövid távon számottevően nem változnak, saját lehetőségei stabilitását feltételezi a cégek 44 százaléka, javulásban 40 százalékuk bizakodik. A pesszimista várakozások aránya valamivel magasabb a júliusi 16 százaléknál, de jóval elmarad a 22 százalékos éves átlagtól.
A termelésnövelés lehetőségének megítélése kedvezőbb a korábbiaknál: augusztusban a nagyvállalatok 56 százaléka számolt tevékenysége bővítésével. A fejlődést megjelölők több mint háromnegyede 5 százalék alatti, 21 százalékuk ennél dinamikusabb növekedést valószínűsít.
(Forrás: KSH-ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet)
Európai Parlament
Magyar Péterék az EPP-vel és a baloldallal közösen mentegetik Ursula von der Leyent
