Európa Argentínája lehetünk

Perifériára szorult, az ígéreteit, vállalásait megtartani képtelen országgá válahatunk, ahol a politika azt ígérget és azt csinál a gazdaságban, amit akar – figyelmeztetett Csaba László az eurócsatlakozás lebegtetésének veszélyeire. Hasonlóan fogalmazott Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója.

MNO
2005. 09. 29. 9:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Védőháló nélkül halálugrásra készülünk – vélik az Index.hu elektronikus portál által megkérdezett elemzők, akik szerint már az eurócsatlakozás eltolásának lebegtetése is kockázatos.

A kormány alig két év alatt az eurócsatlakozás hivatalosan bejelentett céldátumának második eltolására készül, a jelenleg körvonalazódó forgatókönyv, (a kérdés óvatos felvetése, majd a pár hónapon belülre ígért döntés), ráadásul kísértetiesen emlékeztet a tavalyira. Így úgy tűnik, az már szinte eldöntöttnek tekinthető, hogy a kormány feladta a 2010-es csatlakozást, és a kérdés csak az, az új céldátum 1-2, vagy 3-4 éves csúszást jelent-e.

A késés, illetve a környező országoktól való lemaradás pedig egybehangzó vélemények szerint számos veszélyt rejt magában: a térségben (az uniós tagokat tekintve) a forint maradhat az egyetlen nemzeti valuta, amely így a spekulánsok kiemelt célpontjává válhat. A tranzakciós költségek fennmaradásánál a befektetőket jobban riaszthatja a kormány szavahihetőségének teljes elvesztése, a kiszámíthatatlanság, az árfolyamkockázat megnövekedése. Mindez a reálszférában a beruházások, a tőke beáramlás visszaesését, a pénzügyi piacokon pedig emellett a kockázati felár beépüléséhez vezet.

Medgyessy ígérete: a füstbe ment terv

„Az euró bevezetése nemzeti ügy, minden magyar közös ügye. A magyar euró bevezetése új munkahelyeket, alacsony inflációt, gazdasági növekedést eredményez, feltételezi az átváltási költségek megszűnését, a beruházások növekedését” – mondta Medgyessy Péter még miniszterelnökként, a 2003. július 16-i kormányülést követően, melyen a kabinet a jegybankkal együtt fogadott el egy az euró bevezetését 2008-ra célul tűző gazdasági programot. Az akkor elfogadott célok azonban még rövidtávon sem érvényesültek: Medgyessy például 2004-re 3,8 százalék körüli hiányt várt, az Eurostat által hétfőn közzétett adatok szerint a végső mérleg a tavalyi évre 5,4 százalék lett. A céldátum nem is sokáig tartotta magát: Draskovics Tibor pénzügyminiszter már 2004 márciusában azt mondta, túl ambiciózus terv az euró 2008-as bevezetésre. Míg a korábbi irreálisan optimista forgatókönyveket egyrészt kevés elemző vette komolyan, másrészt nem Magyarország volt az egyetlen a leendő uniós tagországok közül, amely nagyon gyors euróbevezetést jósolt magának, a 2006-07-es, inkább csak elképzelésként deklarált célok megdőlése nem jelentett igazi presztízsveszteséget. Időközben azonban változott a helyzet: az idei év elejére már komolyan az a veszély fenyegetett, hogy Magyarország a visegrádi országok közül is utolsóként lép az eurózónába, és miközben a többi jelölt több-kevésbé tartja a Brüsszelnek hivatalosan megküldött konvergenciaprogramot, mi rendre eltérünk attól.

Gyurcsány kapitulál

Miközben az utóbbi hónapokban elemzők sora már az Eurostat két héttel ezelőtti, a konvergenciaprogram teljes csődjét jelentő bejelentése előtt is kétségbe vonta a 2010-es céldátum tarthatóságát, és 2-4 év közötti csúszást vetítettek előre (UBS Bank, Reuters, Morgan Stanley), a magyar kormány mindeddig kitartott amellett, hogy a megfelelő – ám egyre késő – intézkedésekkel tartható a menetrend. Gyurcsány Ferenc azonban kedd este a Klub Rádiónak nyilatkozva már úgy fogalmazott: mérlegelni kell, „mi a jobb az országnak, a gazdaságnak: egy erős, gyors hiánycsökkentés, de akkor itt az euró 2010-ben, vagy egy nyugodtabb átmenet?”. A miniszterelnök szerint a kérdés, tehát, hogy lesz-e új céldátum, az év végéig dőlhet el.

Megindulhat a dél-amerikanizálódás

Nem arról van szó, hogy közgazdaságilag nem lehet teljesíteni a következő években a 2010-es csatlakozáshoz szükséges feltételeket, a külföldi elemzők azért jósolnak jelentősebb csúszást, mert már egyáltalán nem hisznek abban, hogy a magyar kormány képes lesz a maga elé tűzött, de folyamatosan változtatott célok teljesítésére – derül ki Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója és Csaba László közgazdász, egyetemi tanár Indexnek adott nyilatkozatából.

Európa Argentínája lehetünk – mondta ki Csaba László, egy perifériára szorult, az ígéreteit, vállalásait megtartani képtelen ország, ahol a politika azt ígérget és azt csinál a gazdaságban, amit akar. Az euró megteremtése nem egyszerűen gazdasági kényszer, hanem politikai kényszer volt – emlékeztetett -, annak eszköze, hogy bizonyos gazdasági felismeréseket intézményesítsenek. Ezek lényege, hogy belátható időn belüli célok kellenek, amelyeket megfelelő gazdaságpolitikával teljesíteni lehet és kell. A közgazdász úgy véli, az újabb halasztással az európai gazdaságpolitikának fordítunk hátat. Csaba László szerint már a Gyurcsány Ferenc által felvetett kérdés (mi a jobb az országnak?) sem helyes: a jó ugyanis az lett volna, ha a jegybank és a kormány által közösen bejelentett és vállalt 2008-as csatlakozás valósul meg.

Járai megmondta

A 2002-es kormányváltás óta kisebb tűzszünetekkel folyamatosan zajlik a jegybank és a kormány háborúja. A kormány és az MNB elnök az eurócsatlakozás kérdésben is ütközött. Járai 2001-ben őszén még 2006-os bevezetésre készült, majd még az év végén a 2006-2007-es időpontot tartotta reálisnak. A jegybank elnöke ekkor egyebek között azzal számolt, hogy 2005-re az infláció 2-3 százalékra mérséklődik. Járai ugyanakkor egy évvel később, 2002 decemberében már arról beszélt: nem kell mindenáron csatlakoznunk 2007-ben az euróövezethez, mivel a túl korai csatlakozás veszélybe sodorná a magyar vállalatok versenyképességét a közös európai piacon. 2003 elején, februárban a jegybank elnöke a költségvetés hibái miatt már csak legkorábban 2008-as csatlakozást tartott reálisnak, majd alig néhány hónap alatt ez a dátum már 2009 lett. László Csaba pénzügyminiszter Járaival vitatkozva a 2009 előtti eurócsatlakozás mellett állt ki. Ehhez tért vissza legalábbis lehetőségként még 2004 elején végül Járai is, hogy aztán – a szocialisták által követelt lemondásával és a jegybanktörvénynek az MNB szerint függetlenségét csorbító módosításával kulmináló, minden korábbinál élesebb csatát hozó – év végére eljusson a máig fenntartott kijelentésig: az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz ország között a gazdasági mutatók összevetésében Magyarország az utolsó helyek egyikére került.

Az index.hu cikke alapján

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.