Négynapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a Károli Gáspár Református Egyetem. Szombaton Szűcs Ferenc, az intézmény rektora kitüntetéseket adott át egyetemi oktatóknak és diákoknak, a dékánok pedig bemutatták a hittudományi, a tanítóképző, a bölcsészettudományi, illetve az állam- és jogtudományi kart. Vasárnap a vendégek több gyülekezetben mondtak beszédet vagy tartottak igehírdetést, a holland miniszterelnök a Hold utcai Német Ajkú Gyülekezetet kereste fel.
Hétfőn délelőtt ünnepi közgyűlés keretében nyolc tiszteletbeli díszdoktort avattak az egyetemen: Jan Peter Balkenende holland kormányfőt, valamint Sir John Templeton urat, a Templeton-díj alapítóját, Abraham van de Beek holland professzort, Gerd Theissen német professzort, Hinrich Stoevesandt svájci tudományos kutatót, Hafenscher Károly budapesti evangélikus professzort, Juhász Tamás kolozsvári professzort, Kósa László művelődéstörténészt, professzort. Este a Zeneakadémián rendeznek ünnepi koncertet az egyetem tiszteletére, míg kedden az ünnepségsorozat a díszdoktorok előadásaival zárul.
Jan Peter Balkenende miniszterelnök, aki történész, jogász és közgazdász képzettséggel is bír, megköszönte a 150 éves Károli Gáspár Református Egyetemnek a díszdoktori címet és elmondta: „Pártom, a kereszténydemokrata szövetség holnap lesz 25 éves. Még a 60-as években az az elgondolás látszott érvényesülni, hogy két részre szakad Hollandia vezetése, szocialistára és liberálisra. 25 év után ma a szociáldemokráciának van a legnagyobb szerepe az Európai Parlamentben. Nálunk Hollandiában, az Országgyűlésben és a helyi közigazgatásban, az önkormányzatokban is. Fontos ez, főleg akkor, amikor Európában egyre erősödik a szekularizáció, vagyis az elvilágiasodás.”
1855. október 10-én a Kálvin-téri templomban Báthory Gábor helyettes superintendens az egyházkerület nevében ünnepélyesen megnyitotta a pesti teológiai intézetet tizenöt elsőéves hallgatóval. A lelkészképzés korábban Kecskeméten működött, és a fővárosba helyezése azt a célt szolgálta, hogy Pesten is otthont kapjon a protestáns teológia. Az intézet igazgatója Török Pál pesti lelkész volt. Évről-évre újabb tanszékeket állítottak fel, és a jónevű oktatók vonzották a hallgatókat. A fokozódó helyhiány miatt új épületet kell felépíteni a Kálvin téri templom mellett, mely 1863-ra készült el és 1912-ig adott otthont a teológiának. 1909 novemberében avatták fel az intézmény Ráday utcai új épületét, melyben megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést kapott a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár.
A második világháború során tönkrement a tantermek jó része, melyeket 1955-ben, az intézmény százéves jubileuma alkalmából újítottak fel. Az 1956-os forradalom során a teológus ifjúság csatlakozott a felvonulókhoz.
A Ráday u. 28. számú épületben működő lelkészképzési, könyvtári, levéltári, egyházigazgatási, internátusi és konviktusi intézmények felvették a Ráday Kollégium nevet 1979-ben, hogy így koordinálják a feladatokat. 1983-ban új épületszárnyat adtak át az akadémián, majd Bibliamúzeumot nyitottak.
Az országgyűlés határozatában 1990. július 1-től egyetemmé nyilvánította a Budapest Református Teológiai Akadémiát. A református zsinat 1993. február 24-i ülésén megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet, ennek része lett a Budapest Református Teológiai Akadémia és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola , utóbbit 1839-ben alapították. Ekkor hozták létre a Bölcsészettudományi Kart, 1998-ban pedig megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A Hittudományi Kar a teológus-lelkész és a vallástanár szakon folytat hat- illetve ötéves, egyetemi szintű alapképzést. Az egyetemen jelenleg mintegy 4 ezer hallgató tanul.
(Forrás: reformatus.hu, kre.hu. MN, Info Rádió, Krónika)
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Magyarország ismét helytállt!
