A kisvállalkozásokat terheli az eho

Közel egymillió egyéni és társas vállalkozót is érinthet a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése. Nem kell fizetni a hozzájárulást, ha az éves szinten fizetendő egészségbiztosítási járulék összege eléri a 400 ezer forintot. Elképzelhető, hogy az ingatlant bérbe adók közül sokan az adóelkerülést választják, noha az eho nélkül rendesen fizetnék a közterheket.

Az állam a következő évtől mindenkitől 400 ezer forint egészségbiztosítási járulékot vár el, ezért lesz ez az összeg az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésének felső határa a szerdán benyújtott törvényjavaslat szerint. Ez a tétel a magánszemély által fizetett négy-, a munkáltató által fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékból, valamint a külön adózó jövedelmek után fizetendő négyszázalékos ehóból adódik össze.

A négyszázalékos ehót bizonyos külön adózó jövedelmekre vetik ki: többek között a vállalkozásból kivont jövedelemre, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre, a 25, illetve a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékra, a vállalkozói osztalékalapra. Az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után is fel kell számítani a négy százalékot, ám nem kell fizetni ehót azon jövedelmek után, amelyekre adót sem kell fizetni.

Az új közteher leginkább a kisvállalkozásokat sújtja, amelyek amúgy is nagyobb adóterhelést viselnek a többi vállalkozáshoz képest – közölte Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A kisvállalkozások döntő többsége a minimálbér után fizeti meg a járulékokat (amelyek összege 63 ezer forintos jövő évi minimálbérrel kalkulálva éves szinten 113 400 forint), és osztalékként veszi ki jövedelmét, így számukra ez négy százalékponttal növekszenek a közterhek. Zara hozzátette: ez a kiegészítő tevékenységet végzőkkel együtt mintegy 300-350 ezer társas vállalkozást, valamint 600-650 ezer egyéni vállalkozót érinthet. Az evázóknak is fizetni kell ezt az adót, hiszen ők általában a minimálbér után fizetik a járulékokat. Azoknak a vállalkozóknak, illetve havi 222 ezer forint alatti bérjövedelmet elkönyvelő magánszemélyeknek is tehernövekedéssel kell számolniuk, akik havonta 83 ezer forintnál drágábban adnak bérbe ingatlant. Félő, hogy azok, akik a határon lesznek, a későbbiekben inkább az adóelkerülést választják, miközben a négyszázalékos eho bevezetése nélkül rendesen fizetnék a közterheket – emelte ki az adószakértő.

A négyszázalékos ehóval kell csökkenteni az említett jövedelmeket kifizetésekor, kivéve, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az általa éves szinten fizetendő egészségbiztosítási járulék összege eléri a 400 ezer forintot. Ha azonban kiderül, hogy mégsem éri el az említett összeget, akkor a százalékos mértékű hozzájárulást 6 százalékkal növelten kell a következő évi adóbevallásában bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ha a magánszemély nem kifizetőtől szerzi az említett jövedelmet, akkor saját magának kell az összeget átutalnia az adóhatóság számlájára.

(Forrás: Világgazdaság, index.hu)