Nem jogszerű a Hivatalos CD Jogtár

A Fővárosi Bíróság jogerős, a Fővárosi Ítélőtábla által is helyben hagyott ítélete szerint a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. tisztességtelen piaci magatartást valósít meg a Hivatalos CD Jogtár terméknév használatával. Bár a bíróság eltiltotta a név használatától, az állami kiadó folytatja jogsértő magatartását a KJK-Kerszöv szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalója szerint.

A korábban CD-Jogász néven forgalmazott termék 2004 januárjától jelenik meg Hivatalos CD Jogtár néven. A bíróság a KJK-Kerszöv Kft. kereseti kérelmét mindenben elfogadva pénzbírságot szabott ki vele szemben, és eltiltotta a Hivatalos CD Jogtár név használatától is, az állami kiadó azonban a végrehajtható bírósági döntés ellenére is folytatja jogsértő magatartását – áll a KJK-Kerszöv szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában.

A KJK-Kerszöv Kft. azért sérelmezte a Hivatalos CD Jogtár név használatát, mert 1993 óta az ő kiadványa volt ismert CD Jogtár néven, márpedig a hétköznapi rövidítési kedvnek köszönhetően így a termékek könnyen összetéveszthetők. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, előírta, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését 15 napon belül saját költségén egy-egy alkalommal tegye közzé a Népszabadság és a HVG című lapokban, továbbá 500 000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Az állami kiadó az ítéletben foglaltaknak mindeddig nem tett eleget. Terméktámogató internetes oldalain, sőt fizetett napilap-hirdetésekben továbbra is használja a Hivatalos CD Jogtár nevet – tartalmazza az összefoglaló.

Hozzáteszik: a közelmúltban nyílt, központosított közbeszerzési eljárás indult Elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer használata címmel. A pályázati kiírás szerint nem vehet részt a közbeszerzési pályázaton az a cég, amely „gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el”. Felmerül a kérdés, hogy mit tehet a pályázatot elbíráló testület abban az esetben, ha a kiírásnak való megfelelést a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. az ajánlati felhívásnak megfelelően közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával igazolta? Amennyiben nem megfelelő formában adta be pályázatát, tehát nem közjegyzői okiratba foglalta a nyilatkozatát, felmerül a kérdés, hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-t ki kell-e zárni az eljárásból?

Az ügy furcsaságai ezzel azonban még nem érnek véget. A közbeszerzési pályázat eredeti kiírásában a pályázóktól még megkövetelték az ISO minőségirányítási rendszer működtetését, melyet később töröltek a kritériumok közül. Tény, hogy a szóba jöhető pályázók közül egyedül a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. nem rendelkezik tanúsított minőségbiztosítással – olvasható a KJK-Kerszöv összefoglalójában.

A KJK-Kerszöv szerint már nemcsak az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról, a tisztességes versenyről, de még csak nem is a közbeszerzési eljárás tisztaságáról van szó. A Gazdasági Versenyhivatal az Országgyűléshez benyújtott éves jelentésében már 1997-ben megállapította, hogy „problémák merülnek fel évek óta és rendszeresen az állam tulajdonosi és szabályozási funkcióinak szétválasztatlansága miatt” – az azóta eltelt időben sokaktól és sokat hallhattunk erről a versenysemlegességi problémáról.