Nemzeti gyásznap

Az 1848-49-es szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira nemzeti gyásznappal emlékezik az ország. – Az aradi vértanúk demokrata európaiként és hazafiként haltak meg – írja levelében a kormányfő. A Fidelitas elnöke emlékeztetett: az emlékezést a korábbi években beárnyékolta az aradi szabadságszobor felállítása körüli hercehurca. • Kötél és golyó által

Nemzeti gyásznappal emlékezett az ország az aradi vértanúkra, az 1848-49-es szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira. Budapesten, a Kossuth téren felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Az eseményen részt vett Sólyom László államfő, Holló
András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb
Bíróság elnöke, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke.

Délelőtt a Batthyány-mauzóleumnál, a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében, illetve a Batthyány-örökmécsesnél tartottak koszorúzási ünnepséget. A Batthyány-mauzóleum előtti megemlékezésen Mandur László hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk áldozata akkor nem volt hiábavaló, ha ma a politikai élet szereplői, a közös nemzeti célok érdekében, félre tudják tenni torzsalkodásaikat. Márai Sándor író szavait idézve, hangoztatta: „Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra hazád nélkül„.

Az aradi várbörtönben elhunyt Lenkey János honvéd tábornokra Egerben külön is megemlékeztek a tábornok sírjánál.

Késő délután a fővárosi ferences templomban emlékmisét celebrált a mártírhalált halt gróf Batthyány Lajos emlékére Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora. A pártok, társadalmi szervezetek és intézmények
képviselői kora délután helyezhették el koszorúikat az altemplom
kriptájában.

Gyurcsány: Demokrata európaiként haltak meg

„Az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak. Akkor is, ha sokan közülük nem magyarnak születtek – volt közöttük szerb, horvát és német
ajkú egyaránt –, mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként őrzi meg mindannyiukat. Mert a magyar befogadó nemzet. Tudja, hogy nem pusztán a származás, hanem a cselekedet tesz igaz hazafivá. Hogy a hazafiság nem születési előjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemlünk ki. Az aradi vértanúk pedig függetlenül attól, hogy milyen származásúak voltak, magyar hazafiként haltak meg, és szabadságpárti – ma úgy mondanánk – demokrata európaiként” – írja levelében a nemzeti gyász alkalmából nyilatkozó kormányfő.

„Tizenhárom vértanú társával együtt ezen a napon végezték ki gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt is Pesten. Ők tizennégyen, október 6-a vértanúi mind egy független, szabad Magyarországért harcoltak – olyanért, amilyenben nekünk élni adatott. Mert bár százötvenhat évvel ezelőtt a szabadságharc elbukott, a forradalom végül, ha csak emberöltőkkel később, mégis győzni tudott: a harmadik Magyar Köztársaság az 1848-as alapokon is épült, nemzeti büszkeségünk az aradi vértanúk emlékéből is táplálkozik. Nekünk, a köztársaság mai polgárainak, Magyarország mai vezetőinek úgy kell élnünk, hogy ne a szavainkkal, hanem a tetteinkkel legyünk méltók az aradi vértanúk emlékéhez” – áll a közleményben.

A Fidelitas Székesfehérváron emlékezett

A Fidelitas elnöke szerdán Székesfehérváron, az aradi vértanúkra, a tizenhárom honvédtábornok mártíromságára emlékezve arról beszélt, a korábbi esztendők ünnepi megemlékezéseit beárnyékolta az aradi szabadságszobor felállítása körüli méltatlan, igazságtalan és egyáltalán nem bátor politikai hercehurca. Szijjártó Péter a Fidelitas helyi szervezete által az aradi vértanúk emléknapjának előestéjén rendezett ünnepségen mintegy háromszáz fáklyás felvonuló előtt elmondta, ezzel a cseppet sem magasztos kifejezéssel lehet illetni azt a macska-egér harcot, amelyet a magyarországi kormányzat tanúsított a szoborcsoport ismételt felállítása ügyében a kétségkívül jobb pozícióba kerülő román kabinettel szemben. A szoborcsoportot 1924-ben távolították el az eredeti helyéről, s 2004 áprilisában került – az utóbbi évek hosszú huzavonája után – Aradon ismét köztérre. Több mint 150 évvel 1848-49 után pedig nem lehet kétséges, hogy mi képviseltük az európai progressziót, ami jóval magasabb érdek volt, mint szomszédaink pillanatnyi érdeke. Szavai szerint most isszuk meg a mindenáron hatalmat követelő magatartás levét, és ebből nem is lehet kiút, hiszen a nemzetet vállaló politika már előre feladta a játékterét akkor, amikor minden érdek legfontosabbikát feláldozta”.

Deák Ferencet idézve kijelentette: „amit az erő és hatalom elvett, az idő és a kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De amiről a nemzet (...) önként lemondott, annak a visszaszerzése nehéz és mindig kétséges„. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar történelem igazolta, hogy „a nemzet összefogással még gazdaságilag, társadalmilag szétfeszített, lealázott, tönkretett állapotban is képes a felemelkedésre. Ezt nem ártana jövőre is szem előtt tartani.”

Aradon gyászmisével tisztelegtek

Gyászmisével vette kezdetét csütörtökön délelőtt a tizenhárom vértanú kivégzésének évfordulójára szervezett aradi rendezvénysorozat. A magyar kormányt Kovács Kálmán informatikai miniszter képviselte a rendezvényen. Az előzetes hírekkel ellentétben nem vett részt az október 6-i megemlékezésen Hiller István. Az MSZP elnöke ehelyett Budapesten helyezett el koszorút a XX. kerületben, a Vécsey lakótelep emlékkövénél. – A vértanúk emlékezete köti össze a magyar nemzet tagjait határon innen és túl – mondta a politikus az eseményen. Hozzátette: „Egy nemzethez tartozunk mi, magyarok, határon innen és határon túl. Egy nemzethez, akik között bár lehet vita, nézeteltérés, mégis akiket a történelmi múlt, a nyelv, a kultúra és az áldozatok emléke, az októberi vértanúk tisztelete összeköt”. Mint mondta, ha ezt tudják és vallják fiatalabbak és idősebbek, ennek a nemzetnek a tagjai, bárhol élnek Budapesten vagy Aradon, meg tudják őrizni a vértanúk méltó emlékét.

Aradon ugyanakkor jelen volt Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Újhelyi István MSZP-alelnök és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken Szlovákiába látogat, hogy eleget tegyen egy csallóközi falu, Csicsó meghívásának, ahol részt vesz az aradi vértanúk emlékművének felavatásán, majd tárgyal a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel.

Emlékezetes: az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át, a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésének évfordulóját.

A gyásznapról a Vajdaság számos városában is megemlékeztek. A központi ünnepséget a bánáti – Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti – Eleméren rendezték, amelynek kriptájában van eltemetve az elsőként kivégzett aradi vértanú, Kiss Ernő honvédtábornok. Az ünnepségen felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének üzenetét a határon túli magyarságnak. A felszólaló délvidéki politikai vezetők a magyar nemzet széthúzását helyezték szembe a mártír tábornokok összetartásával. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarságnak meg kell találnia az integráció útját a magyar nemzetbe, az anyaországnak pedig meg kell találnia az útját az európai nemzetek családjába.

Forrás: Info Rádió, fideszfrakcio.hu, politikaforum.hu, teletext.hu