A KSH most közzétett „Bruttó hazai termék 2004” című kiadványából kiderül, hogy az Európai Unió által korábban elfogadott új számítási módszerek szerint a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) becslésénél új módszerre kell áttérni, s ez az új számítási mód mintegy fél százalékkal megemeli az adott év GDP-jét. Ezért a KSH módosította a 2003-ra és 2004-re vonatkozó korábbi adatait. (A visszamenőlegesség mellett az is említésre méltó, hogy 2003-ban nem voltunk az unió tagja – szerk.)
Virtuális GDP növekedés
A statisztikai hivatal új kiadványa szerint 2004-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 20 413 milliárd forint volt. Ez 4,6 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, 2000. évi árakon számítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 20 ezer forint volt. Ez vásárlóerő-paritáson (az Eurostat előzetes számításai alapján) 13 725 euró, az EU-25 átlagának 61százaléka. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) folyó áron 19 273 milliárd forint volt, ez változatlan áron 3,9 százalékos növekedés a 2003. évihez képest.
Legjobban a pénzügyi szektor növekedett
A nemzetgazdasági szektorok hozzáadott értéke alapáron 2004-ben összességében 4,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 2000. évi árakon számolva. A korábbi évekhez hasonlóan 2004-ben is a pénzügyi szektorban volt a legnagyobb mértékű növekedés, a bruttó hozzáadott érték itt 17,4 százalékkal nőtt (az átlagot meghaladó mértékű változatlan áras növekedést döntően a pénzközvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának új módszertan szerinti elszámolása okozta). Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények hozzáadott értéke is változatlan árakon számolva 5,6, illetve 6,5 százalékkal. A kormányzati szektor és a háztartási szektor termelőinek gazdasági teljesítménye ugyanakkor az átlagtólelmaradóan nőtt (1,8, illetve 2,8 százalékkal).
A gazdasági ágak többségében növekedett a hozzáadott érték 2004-ben. A legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban és a pénzügyi közvetítés ágazatban nőtt a teljesítmény (38, illetve 16 százalékkal). A mezőgazdaságban főleg egyes növények kimagasló terméseredményének tulajdonítható a számottevő bővülés. Szintén jelentősnek mondható a növekedés a feldolgozóiparban (5,4 százalék), illetve a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban (5,2 százalék). A többi ágazatban általában az átlagosnál kisebb hozzáadott érték növekedés mutatkozott. Az egészségügyi, valamint az egyéb közösségi szolgáltatások ágazatokban kismértékben csökkent a hozzáadott érték (1,2, illetve 2,2 százalékkal).
A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2004-ben folyó áron 19 273 milliárd forint volt, összehasonlító áron 3,9 százalékkal magasabb az előző évinél. A bruttó hazai termékből úgy számítható ki a bruttó
nemzeti jövedelem, hogy a GDP-ből levonjuk azt az összeget, amennyivel több a külföldre fizetett jövedelem a külföldről kapott jövedelemnél. Ez 2004-ben a GDP 5,6 százalékát tette ki, vagyis ennyivel kisebb a GNI a GDP-nél. (Ugyanez 2003-ban 4,9 százalék volt.)
2004-ben csökkent a háztartások fogyasztási kiadás-növekedésének üteme
A bruttó hazai termék belföldi felhasználásának növekedési üteme 2004-ben 2,8% volt, az előző évhez képest mérséklődött. A belföldi felhasználáson belül a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás egyaránt 2,8 százalékkal bővült.
A végső fogyasztáson belül a háztartások fogyasztási kiadása 2004-ben 2003-hoz viszonyítva 3,2 százalékkal emelkedett. (A növekedés mértéke az előző évben 8,5 százalék volt). A kormányzat fogyasztási kiadása 1,7%-kal nőtt, ezen belül a közösségi fogyasztás 0,9 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,5 százalékkal emelkedtek. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai – amelyek a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatásokkal egyeznek meg – 2004-ben 3,3 százalékkal nőttek, így az összes természetbeni társadalmi juttatás bővülése 2,6 százalékvolt. A háztartások végső fogyasztása (a fogyasztási kiadás és a természetbeni társadalmi juttatások együttesen) 3,1százalékkal emelkedett.
A külkereskedelmi forgalomban az áruk és szolgáltatások exportjának növekedési üteme – a 2003-ben megfigyelhető tendenciától eltérően – meghaladta az import növekedési ütemét. Az export 2004-ben 16,4 százalékkal, az import 13,2 százalékkal emelkedett 2003-hoz viszonyítva. A fenti folyamatok a bruttó hazai termék felhasználásának szerkezetét is módosították. A végső fogyasztás aránya folyó áron 1,5 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, a bruttó felhalmozásé gyakorlatilag változatlan maradt. Az export aránya 3,0, az import aránya 1,6
százalékponttal nőtt 2003-hoz mérten.
(Forrás: ksh.hu)
Franciaország
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
